Minden, ami divat és minden, ami jog.

Pic of the day

2017. december 13. - Dr. Kovács Gertrúd

25022421_1985300301794862_1003430954506649600_n.jpg_640x640

Gilles Bensimon készítette ezt a képet.

#Repost @gilles_bensimon (@get_repost)・・・@karolinakurkova @elle_russia @lloydsimmondsmakeup #ekaterinaMukhina @mukhins @helenebidard @talentandpartner @brydgesmackinney_official 

A szakma legjelentősebb díja: Brit Divat Díjátadó - 2. rész

Idén is megrendezésre került a divatszakma egyik legjelentősebb eseménye, a Brit Divat Díjátadó. Cikksorozatunk első részében már írtunk a díjazottakról, az ikonok bemutatásának egy része azonban még hátra van.

Elevenítsük fel, hogy a Brit Divattanács az idén az alábbi kategóriákban kiknek ítélte oda az illusztris elismerést:

  • Legjobb Modell: Adwoa Aboah
  • Kiemelkedő Teljesítmény: Christopher Bailey
  • Az Év Brit Férfiruházat Tervezője: Craig Green a Craig Greentől
  • Az Év Brit Nőiruha Tervezője: Jonathan Anderson a JW Andersontól
  • Az Év Kiegészítő Tervezője: Jonathan Anderson a Loewe-tól
  • Swarovski-díj a Pozitív Változásért: Maria Grazia Chiuri
  • Brit Feltörekvő Tehetség: Michael Halpern a Halperntől
  • Brit Feltörekvő Tehetség - Férfiruházat: Charles Jeffrey a Charles Jeffrey Loverboytól
  • Isabella Blow-díj a Divat Alkotásért: Pat McGrath
  • Különleges Elismerés: Stella McCartney
  • Brit márka: Alexander McQueen
  • Nemzetközi Üzleti Vezető: Marco Bizzarri a Guccitól
  • Nemzetközi Városi Luxus Márka: Off-white
  • Nemzetközi Konfekció Tervező: Raf Simons a Calvin Kleintól
  • A  Divatikon: Donatella Versace

A díjazottak ismertetésének folytatása:

Isabella Blow-díj a Divat Alkotásért: Pat McGrath

Nem sokan mondhatják el magukról, hogy a divatvilág legikonikusabb magazinja, vagyis a Vogue, a világ legbefolyásosabb sminkesének hívja. Pat McGrath-nek azonban kijut az elismerésekből, nem "csak" a Vogue kitüntetett megnevezését, de mostmár az Isabella Bow-díjat is magáénak tudhatja.

oje.jpg

Pat McGrath, az Isabella Blow-díj nyertese munka közben
Forrás: primadonnamagazine.co

Különleges Elismerés: Stella McCartney

Amit az édesapja, Paul McCartney megalkotott a zeneiparban, azt Stella Nina McCartney beteljesítette a divatvilágban. Bár kezdetben az ismert vezetéknév miatt sok kritika érte, többek közt Karl Lagerfeld minősítette, mikor Stella átvette tőle a Chloé divatház vezető tervezői pozícióját. Lagerfeld úgy fogalmazott: "A Chloénak nagy nevet kellett volna választania. Ez az ugyan, de a zenében, nem a divatban. Reméljük van olyan tehetséges, mint az apja." Nos, Stella azóta 2000-ben elnyerte "Az év divattervezője" díjat, most pedig Különleges Elismerésben részesült, így nem csak Lagerfeldnek, de az egész világnak bizonyította, hogy van olyan tehetséges, mint az apja.

Brit márka: Alexander McQueen

A márka, melyet leginkább az erős márka koncepció és a féktelen kreativitás egyvelegeként lehet jellemezni. A divatházat maga a névadó, Alexander McQueen alapította 1992-ben, melynek 51%-át a Gucci vásárolta meg 2000-ben. Alexander 2010-es halálát követően Sarah Burton, Alexander kezei alatt nevelkedet divattervező lett a márka kreatív igazgatója, aki a divatházra jellemző formabontó mágikus darabokba tökéletesen beleillesztette a fiatal nőiség érzetét.

alexander.jpg
Alexander McQueen 2018 Tavasz
Forrás: VOGUE


Nemzetközi Üzleti Vezető: Marco Bizzarri a Guccitól

Marco Bizzarrit 2015-ben nevezték ki a Gucci vezérigazgatójának. Pozíciója elfoglalása után a Gucci piaci értéke az egekbe szökött és mindenki a siker titkáról kezdte kérdezgetni. "A siker a kreativitással kezdődik. Ha megvannak a megfelelő, kreatív embereid, nagyon könnyű a piacot köréjük építeni. Ha nincsenek, nehéz lesz előrelépni. Ez a két dolog tökéletesen működik együtt. Nem a számokkal kell kezdeni. A világ egy túlzsúfolt hely, ezért el kell döntened, hogy mi mellett szeretnél kiállni és mit szeretnél közvetíteni. A sztereotípiának, miszerint a kreatív igazgató folyton a vezérigazgatóval harcol, vége van - finito. A kreativitást védelmezni kell, hiszen nem lehetsz kreatív, ha fenyegetve érzed magad." - fogalmazott az olasz vezérigazgató. 

Nemzetközi Városi Luxus Márka: Off-white

A milánói központú Off-White 2013-as alapítása után hamar az egyik leggyorsabban növekvő márka lett a terjeszkedés és a márka körüli hype tekintetében. Bár a brand alapvetően utcai viseletre lett tervezve, árait tekintve nem véletlen, hogy a Nemzetközi Városi Luxus Márka díjat kapta meg. Az Off-White alapítója Virgil Abloh, aki szerette volna újragondolni az úgynevezett streetstyle-t. Grafikus, Dj, építész és mindezek mellett divattervező, így már érthető, hogy honnan jöttek a márkára jellemző grafikai formák. 

Nemzetközi Konfekció Tervező: Raf Simons a Calvin Kleintól

Raf Simons belga divattervező kezdetben bútorokat tervezett, majd 1995-ben mutatta be első kollekcióját. 2012-ben kreatív vezető lett a Christian Diornál, ezután 3 évvel került a Calvin Klein divatházhoz. Itt első  saját kollekciójával 2017 őszén debütált. Raf Simons olyan hírességek köreiben is elismerést nyert, mint A$AP Rocky, Rihanna, Frank Ocean vagy Big Sean. A híres A$AP MOB elnevezésű rap banda 2017-ben még egy dalt is írt RAF címmel, Raf Simons ikonikus ruhadarabjairól. 

A  Divatikon: Donatella Versace

Talán senkinek sem kell bemutatnom a Versace ház ikonikus arcát, Donatella Versacét. Bátyja, Gianni Versace 1997-es halála után bebizonyította, hogy ő is hatalmas sikereket tud elérni a márkával. Idén, Gianni halálának 20. évfordulója alkalmából, Donatella olyan divatbemutatóval tisztelgett bátyja előtt, amelytől hetekig hangos volt a világsajtó. A kifutón végigvonult a modellvilág színe-java és nem csupán az új kollekció darabjait mutatták be, hanem Gianni Versace életének és pályafutásának legsikeresebb, legkiemelkedőbb, egyes esetekben a legdekandesebb, már-már divattörténeti ruhaköltémenyeit is ismét életre keltették olyan jelenlegi szupermodellek, mint Kendall Jenner, Gigi és Bella Hadid, Kaia Gerber, Taylor Hill, Doutzen Kroes, Candice Swanpoel - hogy párat említsünk a nagy húzónevekből. Donatella a sztárságát bátyja példáját követve hatalmas partikkal is bizonyítja, melyeknek állandó vendégei többek közt Sir Elton John, Catherine Zeta-Jones vagy Kate Moss. Nem véletlen tehát, hogy szinte az összes vörös szőnyeges eseményre hivatalos és mostmár hivatalosan is viselheti a Brit Divattanács által ráruházott Divatikon címet. 

 

A szakma legjelentősebb díja: Brit Divat Díjátadó - 1. rész

Idén is megrendezésre került a divatszakma egyik legjelentősebb eseménye, a Brit Divat Díjátadó. Tavaly már írtunk magáról a díjról, az arról szóló cikksorozatunk itt és itt érhető el. 

A Brit Divattanács az idén az alábbi kategóriákban a következő személyeknek ítélte oda az illusztris elismerést:

  • Legjobb Modell: Adwoa Aboah
  • Kiemelkedő Teljesítmény: Christopher Bailey
  • Az Év Brit Férfiruházat Tervezője: Craig Green a Craig Greentől
  • Az Év Brit Nőiruha Tervezője: Jonathan Anderson a JW Andersontól
  • Az Év Kiegészítő Tervezője: Jonathan Anderson a Loewe-tól
  • Swarovski-díj a Pozitív Változásért: Maria Grazia Chiuri
  • Brit Feltörekvő Tehetség: Michael Halpern a Halperntől
  • Brit Feltörekvő Tehetség - Férfiruházat: Charles Jeffrey a Charles Jeffrey Loverboytól
  • Isabella Blow-díj a Divat Alkotásért: Pat McGrath
  • Különleges Elismerés: Stella McCartney
  • Brit márka: Alexander McQueen
  • Nemzetközi Üzleti Vezető: Marco Bizzarri a Guccitól
  • Nemzetközi Városi Luxus Márka: Off-white
  • Nemzetközi Konfekció Tervező: Raf Simons a Calvin Kleintól
  • A  Divatikon: Donatella Versace

 

Legobb modell - Adwoa Aboah 
Brit modell, aktivista, a 25 éves szépség legutóbb a decemberi brit Vogue címlapján tündökölt, a legnagyobb márkák kifutóin kápráztatja el a közönséget. Filmszerepet is kapott, méghozzá a Páncélba zárt szellem című filmben. Idén a GQ magazin megválasztotta az év nőjének is. 

810_29.jpg

Adwoa Aboah és Christopher Bailey mindketten elnyerték a Brit Divattanács elismerését
Fotó: Vogue UK

Kiemelkedő teljesítmény - Christopher Bailey
Jelenleg a Burberry elnökeke és kreaítv igazgatója. Donna Karan "szoknyája" mellett nevelkedett, majd átigazolt a Guccihoz még 1996-ban, ahol 5 évig tevékenykedett. A Burberry-hez a Guccitól való távozása után szerződött, immáron mintegy 16 éve. 

Az év brit férfiruházat tervezője - Craig Green
Craig Greenről már tavaly is írtunk, hiszen akkor is őt illette ez az elismerés és az ott szereplő mindennemű állítás a mai napig megállja a helyét: Green 5 éve töretlenül a csúcsok csúcsát hódítja meg.

Az év brit nőiruha tervezője és kiegészítő tervezője - Jonathan Anderson 
Sajátos helyzet és nem mindennapi teljesítmény: ez mind Jonathan Anderson, aki egyszerre két díjat is hazavihetett tegnap este. Már nem először vívja ki a Divattanács elismerését, 5 évvel ezelőtt az év feltörekvő tehetségének járó trófeát tudhatta magáénak. 

Swarovski-díj a Pozitív Változásért - Maria Grazia Chiuri
Ezt a kategóriát tavaly alapították méghozzá a néhai Franca Sozzanni emlékére, idén pedig egy nem kevésbé nagy név nyerte el a díjat, mint a Christian Dior első női kreatív igazgatója, aki kombinálta a saját hosszútávú elkötelezettségét a női egyenjogúság mellett az igazi kreatív csodával, aminek következteképp a legizgalmasabb beszélgetések alakulnak ki a divatbemutatók első soraiban ülök között. 

810_32.jpgMaria Grazia Chiuri a divat egyik nagyasszonya
Forrás: vogue.co.uk

Brit Feltörekvő Tehetség - Michael Halpern
Két szó, két anyag: flitter és szatén. A zseni, a kettőt mesterien tudja ötvözni és kreációi ámulatba ejtenek minden divatrajongót. Karrierjét a J. Mendelnél, majd Oscar de la Rentanál kezdte. New York Cityt maga mögött hagyva Londonban folytatta tanulmányait (amit egyébként élete legjobb döntéseként tart számon). Jelenleg a Versace divatház munkatársa, emellett pedig saját nevét viselő márkájának útját egyengeti - nem kevés sikerrel. 

Brit Feltörekvő Tehetség (Férfiruházat) - Charles Jeffrey
2015-ben védte mesterdiplomáját a Central Saint Martins iskolában, ahol többek között még Louis Vuitton is tanította. Saját márkája a Loverboy, ami vegyíti egy divatmárka és egy kultikus bárban töltött este varázsát.

Cikksorozatunk következő részében a többi díjazott kerül bemutatásra, a vörösszőnyeges outfitek az alábbi galériából elérhetőek:

A divatjogi perek velejárói: a drága egyezségek

A Trump család elég kemény egy éven van túl, bírósági perek, vizsgálóbizottsági meghallgatások és hát ott van persze a világ egyik legnagyobb hatalmának vezetése is, no meg Ivanka saját cégének istápolása. Ivanka Trump cégét még 2016-ban perelte be az olasz Aquazzura márka annak apropójából, hogy véletlenül Trump and Co. divatcég nagyon hasonló lábbelit dobott piacra, mint az Aquazzura egyik csúcsmodellje. 

1506608683674.jpegBal oldalon az Aquazzura, jobb oldalon Ivanka Trump kreációja látható. 
Forrás: The Fashion Law

Az olasz cég bő másfél évvel ezelőtt döntött a per megindítása mellett és be is nyújtották keresetüket trade dress megsértése, tisztességtelen verseny és megtévesztő kereskedelmi tevékenység miatt Ivanka Trump cége ellen, aki még apja elnökválasztása előtt gyakorlatilag minden interjújában hangoztatta, hogy mélyrehatóan részt vesz a tervező munkafolyamatokban. 

Trade dress:  egy olyan jogi fogalmat takar, amely egy adott termék megjelenésének vagy csomagolásának jogi védelmét hivatott biztosítani. Ilyen például a Coca Cola üvegének jellegzetes alakja, vagy egy-egy ruhakollekció is élvezheti a trade dress-oltalmat. Az angolszász jogrendszerekben a védjegy-jog egyik alfaja. A divatban, mivel védjegy oltalmat nem élvezhet egy-egy termék (persze, azért akadnak kivételek), a tervezők igyekeznek legalább trade dress oltalomban részesíteni kreációkat ezzel megelőzvén a másolásukat. A kontinentális jogrendszerben a trade dress megfelelője a formatervezésiminta-oltalom. 

A bíróság, Ivanka fenti kijelentését alapul véve pedig úgy döntött, meg kell jelennie a bíróságon és eskü alatt kell vallania: valóban volt-e tudomása arról, hogy márkája által piacra dobott lábbeli teljes egészében egy Aquazzura lábbeli koppintása. Érdekesség, hogy az Ivankanak szóló idézés csak 2018 márciusára szólt, de a felek - mint ahogyan az divatjogi perekben megszokott - gőzerővel elkezdtek peren kívül megegyezni és a The Fashion Law szerint már az idézés kézbesítésének napján alá is írták az egyezséget. 

A nagyobb vállalatok több okból is a peren kívüli egyezséget preferálják: az egyik például az, hogy a cégek ügyvezetőinek ne kelljen a bíróságon való megjelenéssel bajlódniuk, a másik pedig természetesen a szigorúan védett üzleti titkok napvilágra kerülésének kibekkelése. 

presser_gabor.jpg

Presser Gábor
Forrás: Wikipédia

Szintén 2016-ban, amikor Presser Gábor beperelte Kanye Westet a Gyöngyhajú lányból vett részletek jogosulatlan felhasználásáért, Kanye-t beidézték a bíróságra és a The Fashion Law blog szerint a Kimye férfi tagja még az idézés kézbesítésének napján belement a peren kívüli egyezségbe és ügyvédein keresztül pontot is tetetett az ügy végégre. 

Visszatérve Ivanka jogvitájára, az őt képviselő ügyvédek minden erejükkel igyekeztek elkerülni az Ivankanak szóló idézést, többek között arra hivatkoztak, hogy Ivanka magasbeosztású munkavállalója az amerikai kormánynak - úgy tűnik, ez Katherine Forest bírónőt egyáltalán nem hatotta meg és az érv ellenére kibocsátotta az idézést. 

Mindenesetre a Presser vs. West és az Aquazzura vs. Trump and Co. ügyek csendben megkötött peren kívüli egyezséggel zárultak, amiről természetesen a pletykalapokon kívül senki sem rendelkezik információval (a feltehetőleg igen drága titoktartási kötbér miatt), de úgy sejtjük, nem volt nem volt olcsó a megállapodás sem Kanye Westnek, sem pedig a Trump cégnek.  

A fast fashion emberiség elleni bűntett lenne?

Szubjektív

Sokszor szerepel a Divatjog blogon a fast fashion és nem éppen jó fényben. Felhívtuk már a figyelmet a környezetkárosító hatására, legyen szó a harmadik világ országairól, vagy az Amerikai Egyesült Államokról, de írtunk már a fast fashion gyártócégeinek munkaerő-kiaknázásáról és kizsákmányolásáról is. Mindennek ellenére a Ruhatár 1 hónapra kétrészes cikksorozat írása közben kiderült: a mi ruhatárunk is telis-televan a fast fashion láncok termékeivel. Ennek apropóján elgondolkodtam, hogy vajon mennyire váltunk hiteltelenné azzal, hogy fűt-fát kiáltunk rengeteg bejegyzésünkben a fast fashion cégekre, közben pedig mi magunk is hozzájárulunk a fogyasztói társadalom negatív következményeinek kialakításához. Ugyanakkor az is megfordult a fejemben: tényleg annyira sátántól való és emberiség ellenesek a fast fashion boltok és valóban annyira silány termékekkel találkozhatunk a polcokon? 

look1-look1_st_1.jpg

Forrás: zara.com

Természetesen a válasz nem teljesen fehér és fekete, így erre a kérdésre sem létezik igen/nem válasz. A fast fashion egyik negatívumaként mindig felhozza mindenki, hogy mivel nagyon olcsó, a túlvásárlásra ösztönzi a fogyasztókat. Ezen a ponton szeretném megemlíteni, hogy ma, 2017. december 2-án Magyarországon a Kettősmérce blog szerint nagyjából 4 millió ember él szegénységben, ebből pedig minden második háztartás összjövedelme(!) 78 ezer forint alatt van, és minden nap majdnem 200 ezer gyermek éhezik. Ilyen esetben is beszélhetünk vajon túlfogyasztásról? Természetesen nem. A (mély)szegénységben élők számára nyilvánvalóan nem az lesz a központi kérdéskör, hogy a legfrissebb kollekcióból beszerezzen egy-egy darabot, viszont talán az olcsóbb darabok megvásárlására van esélyük. Aki viszont ezzel ellentétben megteheti, hogy éppen a hetvenakárhányadik bármit vegye meg, a plusz egy felesleges bármi megvásárlása helyett felkereshetné például a Máltai Szeretetszolgálatot, vagy valamelyik éjjeli melegedőt, vagy a VIII. kerületi óvodát, ahova hajléktalan gyerekek járnak, a sor talán a végtelenségig folytatható, hogy megkérdezze: segíthet-e új/használt ruhával, étellel, játékkal. És nem csak karácsony közeledtével.  

A minőség kérdését éppen az előző bekezdésben érintettem már, de a java csak most jön: a fast fashion holmik minősége nem minden esetben egyezik meg a szemeteszacskóéval. Ezt pedig egy igencsak személyes történetem bemutatásával szeretném illusztrálni: 2003-ban anyukámmal fogtuk magunkat és elmentünk Bécsbe, és betértünk egy H&M üzletbe, hogy letudjuk az aktuális ruhavásárlási problémámat, ez pedig egy bizonyos rózsaszín kabát megvásárlását is jelentette. A ruhadarab először - rendes, lázadó tinédzserhez méltóan - teljesen kivágta nálam a biztosítékot és nagyon utáltam, merthogy túl lányos, túl rózsaszín. Kacsatollal bélelt kabátról van szó, és mire gimis lettem, télen inkább ezt hordtam, mert nagyon meleg volt és addigra már nem zavartak a fenti jellemzők. Aztán egy idő után megint cikinek éreztem hordani, viszont még mindig isteni meleg volt, csak nagyon ritkán vettem el. 10 évvel később pedig elköltöztem fél évre Norvégiába, ahol, mint tudjuk hidegebb van, gyakrabban is esik az eső és a rózsaszín kabát megint előkerült. Ezidő alatt kétféle kabátot viseltem: a sídzsekimet, vagy ezt a kabátot. Tavaly télen pedig ismét el kezdtem többször felvenni, de jobbára csak olyankor, amikor csak leszaladtam a kisboltba. Idén, amikor beköszöntött a hideg, a munkahelyemre szövetkabátban kezdtem járni, de amint hazaértem és még el kellett mennem valahova, csak a kabátban mentem. Kényelmes, baromi meleg és imádom. Pedig fast fashion lánc terméke, de ettől függetlenül úgy gondolom, hogy minőségileg is felveszi a versenyt egy, a kérdésben magasabb kategóriában jegyzett márka termékével. 

 

Amiről még viszont egyáltalán nem esett szó, az a szellemi tulajdon megsértésének vagy meg nem sértésének kérdésköre. A Divatjog blog fennállásának egy éve alatt rengetegszer érintettük témát, és legtöbbször a Dávid és Góliát jellegű perekről, jogvitákról számoltunk be. Nagyon sok esetben fast fashion cégek voltak azok, akik más személy vagy cég szellemi alkotásait megsértették és jogtalanul használták fel, de ezekben az esetekben legtöbbször  megállapodtak a felek, így a pontos kártérítési perek végkimeneteléről nincs konkrét információnk a részleteket illetően. Amit viszont minden, olyan divatjogi perről, aminek középpontjában a szellemi alkotások joga szerepel el lehet mondani, az az, hogy a divatiparban rendkívül nehéz szezonról szezonra teljesen új, friss, úttörő kollekciót piacra dobni. Az adott trendek minden tervezőre máshogyan hatnak, de hasonlóságok igenis előfordulnak. Nyáron készítettünk riportot a Wink tervezőcsapatával és akkor említésre került, hogy elképzelhető, hogy két, egymástól független tervező ugyanolyan táskát tervezzen. Hajszál vékony az a határ, hogy mikortól számít már egy terv másolásának egy másik terv másolása, pont a divat iparága az, ahol egy kicsit megengedőbbnek kell lennie a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogviták döntéshozóinak, mert figyelembe kell venni az adott szezon divatirányzatát, az egyes cégek/egyéni tervezők piacát, valamint a jogvita középpontjában levő tervek egyedi jellegét is. Főleg ez utóbbi nehezíti meg a perek eldöntését, hiszen egy egyszerű szabású fekete ruha nem tűnik olyan tervnek, vagy terméknek, ami ne lenne bárki számára könnyen elkészíthető, megvalósítható, így ilyen esetben a bíróságnak is meggyűlik a baja a jogeset elbírálásával. Tom Ford pár évvel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy őt egyszerűen nem érdekli, ha fast fashion cégek adják el ruháinak másolatait. Nagyobb probléma abból ered, amikor kis tervezők munkáit adják el sajátjukként feltüntetve a fast fashion óriások vagy éppen high fashion divatházak, hiszen a tervező-művészek nem is tudják, hogyan lenne érdemes nekifogni az igazuk jogi keresésének, arról nem is beszélve, hogy mekkora anyagi költséget és kockázatot ró rájuk. 

A fenti felsorolásból úgy gondolom, hogy kitűnik, hogy a fast fashion láncok egyáltalán nem ördögtől való gazdasági társaságok és igenis meg lehet találni a pozitív oldalát mindennek. A fast fashion cégek célja, hogy minél többet vásároljunk és minél több terméket fogyasszunk és ez az üzenet rengeteg fogyasztónál célt ér. Nem kívánok a fast fashion mozgalom káros hatásairól többet írni, csak arra szeretném nyomatékosan felhívni a figyelmet, hogy itt az ideje tudatosan vásárolnunk - és nem csak magunknak, hanem a rászorulóknak is. 

 --
A bejegyzéshez felhasznált saját fotókat az Urbancsók Pictures készítette. 

Mennyei testek: a divat és a katolikus képzelőerő

img_3074.JPGForrás: Pinterest

A New York-i Metropolitan Múzeum (Met) Divat Intézete érdekes témát választott a 2018 májusától októberig tartó kiállításának: a katolikus egyházat. A 2018. május 10-én nyíló kiállítás címe: “Mennyei testek: a Divat és a Katolikus képzelőerő”.

A világ egyik leglátogatottabb múzeumának számító Met-hez 1937-ben csatlakozott a korábbi Ruhaművészeti Múzeum, és Divat Intézetként működött tovább. A részleg különlegessége, hogy a ruhák fényérzékenysége miatt nincsenek állandó kiállítások, ehelyett évente két alkalommal időszaki bemutatót szerveznek a kollekciókból.

A kiállítás megnyitása előtti estén tartott gála ma már az egyik legnagyobb divateseménynek számít New Yorkban. Az estre szinte lehetetlen bejutni, ennek a fő oka az $50,000 dolláros jegyár és a személyre szóló meghívó. Az estből befolyó pénz az intézet fő bevételi forrását jelenti. A gálán olyan hírességek teszik tiszteletüket, mint Gwyneth Paltrow, Miley Cyrus, Beyoncé, Madonna, az Olsen-ikrek, illetve a legnagyobb dizájnerek. Az est egyik házigazdája - Amal Clooney és Rihanna mellett - Donatella Versace, aki egyébként az esemény egyik szponzora is.

Andrew Bolton, a Divat Intézetének kurátora 2015-ben kezdett tárgyalásokat folytatni a Vatikánnal, melynek eredményeképp az Intézet 50 egyházi ruházatot és tartozékot kölcsönöz a Vatikántól. A Met saját vallási gyűjteménye mellett 150 dizájner ruhát mutat be, amelyeket a keresztény szimbólumok, jelképek, illetve a egyházi személyek öltözéke inspirált. Köztük olyan egyedi darabokat, mint a Chanel menyasszonyi ruháját, melyet egy áldozási viselet ihletett, illetve Francisco de Zurbarán festő képein szereplő szerzetesek öltözékéből inspirációt nyert Valentino ruhákat.

A kiállításon bemutatott Valentino ruhák egyébként a 2017-es őszi kollekció darabjai, melyeket Pierpaolo Piccioli tervezett. A tervező elmondása szerint a témaválasztásának az volt az alapja, hogy “a mai világban minden olyan racionális, digitalizált. Miközben úgy gondolom, hogy mindannyian a valóságon túli spirituális dolgot keressük. A tervezés is ehhez hasonló. A hitet rituálék teszik élővé, és maga a tervezés is egy ilyen rituálé. A hit az, ami a valóságon túl van, amit nem látsz, csak érzel. A tervezést azt teszi különlegessé, varázslatossá, hogy ami még nem látható, a rituáléknak köszönhetően válik láthatóvá, kész ruhadarabbá.”

A kereszténység mint téma és az olasz tervezők nem először találnak egymásra. A 2013-as őszi-téli Dolce & Gabbana kollekció teljes mértékben a bizánci kereszténység jegyeit hordozza magán. Ez nem véletlen, mivel Dél-Itáliában az egyházszakadás után hatalmas volt a bizánci befolyás és a tervezőpáros hazájuk, Szicília egyik híres templomából, a monreali Szent Mária-katedrálisból inspirálódott, amelynek freskóit és mozaikjait bizánci művészek készítették valamivel 1190 előtt. A Milánóban felvonuló modellek pedig úgy néztek ki, mintha épp ezekről a középkori ikonokról léptek volna ki. A márka tervezőpárosa a Vatikánnal való jó kapcsolat megőrzése érdekében visszafogottan bánt a keresztény szimbólumokkal ezen kollekció megalkotásakor - ellentétben a ‘98-as tavaszi-nyári kollekciójuk bemutatásakor, amikor a Vatikán felháborodását fejezte ki, mivel a divatház a Mária-kultusz jelképeit, köztük Szűz Mária szent képeit használta a ruháikon. A Met látogatóinak szerencséjük lesz a divatmárka különböző egyházi ihletésű kollekcióiból válogatott ruhadarabjait látni, illetve a kiállításon a párhuzamok szemléltetése végett a tervezett ruhák az inspirációjukat jelentő mozaik képekkel együtt kerülnek bemutatásra.

A Met egy kockázatos témát választott a katolikus egyház és a divat összekapcsolásával, hiszen rengeteg embert érint, és a konzervatív gondolkodással nehezen fér meg a liberálisabb, eltérőbb szemléletmódú divat. Azonban a szervezők ennek ellenére bizakodóak a Divat Intézet látogatottságával kapcsolatban, mivel a vatikáni kollekciót bemutató 1983-as tárlatuk ma is a harmadik leglátogatottabb kiállításuk, és a kollekció azóta nem utazta át az óceánt.

Mi pedig kíváncsian várjuk a kiállítással kapcsolatos véleményeket, illetve a megnyitó gálát, amely a divat és kereszténység ellentétes kombinációját és a kettő közötti kapcsolódási pontokat fogja bemutatni.

senatus_jnr_ph_displaywidetall.jpgForrás: www.senatus.net

Takács Judit textiltervező hosszabb szünet után új kollekcióval jelentkezik

A híres magyar designer, aki főként bőr kiegészítők, cipők, táskák, övek készítésével foglalkozik a tervezési fázistól egészen a kivitelezésig, hosszabb szünet után új, Divided nevű kollekcióval jelentkezik.

A kollekcióra a geometrikus és organikus formaalkotás finom egyensúlya jellemző. A város és az épületek elrendezésének, felépítésének geometriája, a szürke és fekete dominanciája, az élőlények eredendő organikus színpompája ellenében.

A Divided kollekció színhasználata visszafogott, a szürke árnyalatai mellett a púder és a fekete jellemzi. A táskák kívül-belül valódi bőrből készültek, belső kialakításuk teljes mértékben a felhasználó kényelmét szolgálja. Emellett fontos megemlíteni, hogy a Judit Takács márka a "slow fashion" elve szerint tervez és kivitelez, amely számunkra is fontos szempont, hiszen már mi is sokat foglalkoztunk a témával és a mozgalom képviselőivel.


A letisztult, minimalista formahasználattal jellemezhető kollekcióban a geometrikus osztottság két és három dimenzióban is megjelenik. Az új termékek határozott sziluettjükkel és vonalvezetésükkel tökéletesen illeszkednek a márka identitásába, tovább szinesítve azt.


A Judit Takács termékek azoknak a nőknek szólnak, akik magas minőségű termékekkel szeretik körülvenni magukat. Az elegáns, időtálló darabok kedvelőinek, akik figyelemmel követik és előnyben részesítik a hazai tervezők munkáit.

jt.PNG
A termékek a márka webshopja mellett megvásárolhatóak az Open Showroomban / Budapest, Nyári Pál utca 5. /.

Kredit:
Fotó: Gyurkovics Anna
Styling: Peleskey Zsuzsa
Smink: Klárik Márti
Modell: Tavares Nadine
Retus: Balla Kriszti
Táskák: Takács Judit