Minden, ami divat és minden, ami jog.

Új kezdetek

2016. november 06. - Dr. Kovács Gertrúd

Kedves Olvasók!

A 2016-os év rengeteg újdonságot hozott számomra eddig, de a legjobb dolog a blog szempontjából, hogy immáron nem egyedül fogok írni, hanem másodmagammal. Az együttműködés keretében nem csupán rendszeresen fogunk jelentkezni, de más jellegű blogposztok is helyet kapnak majd a divatjog mellett - természetesen szegről-végről kapcsolódó témában. A blogot újjáélesztendő legelső bejegyzés ismételten nem jogi témájú lesz, hanem kicsit személyesebb: szeretnénk megosztani Zsuzsival, Szabó Zsuzsannával, hogy mi is történt velünk, jelenleg hol tart az életünk, és hogy miféle elképzeléseink vannak a jövőt illetően. A sort Zsuzsi kezdi, akivel az egyetemen ismerkedtünk meg.

Üdvözlök én is mindenkit! Mint ahogy azt Gerti említette, én is Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi karán fogom decemberben befejezni egyetemi tanulmányaimat, és az utolsó államvizsgákra való készülődés mellett egy francia hitelintézetnél dolgozom együtt a cég jogtanácsosával.
2015-ben hallottam először a divatjogról, mint különálló jogterületről, amikor az ELSA egyesület e témában hirdetett meg egy nyári egyetemi programot. Azonnal jelentkeztem, és nem bántam meg: rengeteg inspiráló, elhivatott diákkal és szakemberrel találkoztam, és persze remek előadásokon vettem részt.
Ezt követően folyamatosan követtem a témával foglalkozó blogok bejegyzéseit, és szakdolgozatomban is e területet elemeztem; egy összehasonlító elemzést írtam az amerikai és európai szerzői jogi, védjegyjogi szabályozásokról, melyben azt vizsgáltam, miként lehet, illetve lehet-e egyáltalán oltalomban részesíteni a divatcikkeket. Számos híres jogesetet feldolgoztam, melyek közül az egyik legizgalmasabb számomra a szerzői jogi védelem vonatkozásában Gregory Poe, amerikai képzőművész-divattervező esete volt, melyben az eljáró bíróság azt vizsgálta, hogy az általa kreált fürdőruha vajon minősíthető-e képzőművészeti alkotásnak.
A következő blogbejegyzéseimben szeretnék kitérni e témára is, illetve divat világában a másolás szerepének vizsgálatára: létezne-e divat másolás nélkül? Van-e jogszerű másolás, és mik annak a határai?
Remélem, kellőképpen felcsigáztam mindenkit, és minél többen kattintanak az újabb és újabb blogbejegyzéseinkre!

És végül én, Gerti zárnám a sorokat. Ebben az évben befejeztem egyetemi tanulmányaimat, immáron ügyvédjelöltként dolgozom egy budapesti ügyvédi irodában. Munkám során olykor-olykor találkozom a számomra érzelmileg leginkább meghatározó jogterületekkel is és szerencsére nem csupán a hazai viszonyokat érintéően, hanem nemzetközi ügyekben is az ügyvédek segítségére lehetek. Az egyetem befejezése során a szakdolgozatomat “Védjegyjog a divat világában” címmel írtam, amelynek ugyan központi kérdése a védjegyek meghatározó szerepe volt, sikerült kitérnem más-más divatjogi kérdésekre is: ilyen például a fast fashion által okozott társadalmi, környezeti problémák, vagy például az Európai Uniós és a magyar vagy más EU tagállam védjegyszabályozásának jogharmonizációjának kérdése. A szakdolgozatból kedvenc témám, a Louboutin cipellők védjegy kérdése sem hiányozhatott, természetesen, mely ügyről az általam írt következő blogbejegyzésből ismerhet meg többet a kedves Olvasó.

Reméljük, hogy az elkövetkezendő időszakban a blog eredeti célját és a pár év elszállta miatt bekövetkező koncepcionális újításokat megvalósító blogposztoknak köszönhetően széles körben ismertek lehetnek a magyar divatjog ügyei, maga a divatjog és több, divattal összefüggő különlegesség. Kellemes olvasgatást kívánunk mindenkinek! Zsuzsi és Gerti

A bejegyzés trackback címe:

https://divatjog.blog.hu/api/trackback/id/tr8311934989

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.