Minden, ami divat és minden, ami jog.

A mesterséges intelligencia létjogosultsága a divatjogban

2017. április 26. - Dr. Kovács Gertrúd

Évek óta hallhatunk arról, hogy a mesterséges intelligencia milyen ütemben fejlődik - ha máshol esetleg nem is, de a filmvásznon visszaköszönnek az egyes utópisztikus gondolatok, gondolok például a Mátrix-filmekre, vagy a pár évvel ezelőtti Her című mozira. Vajon azonban a divatszakmában van-e a mesterséges intelligencia műveire igény, vagy egyáltalán létjogosultsága és ha igen, mégis miképpen alakulhat az így készült mű jogi védelme?

artificial-intelligence.jpgKép forrása: blog.neosperience.com

Az elmúlt évben a Stitch Fix nevű divatház volt az első, aki már a tervezési folyamatok során igénybe vette a mesterséges intelligenciával rendelkező gépek segítségét, és a végeredmény is egészen szemrevalóra sikerült, de a "nagy" kifutókon még egyelőre nem találkozhattunk ilyen kreációkkal, vagy legalábbis még nem adtak ilyenről hírt a high fashion divatházak. 

Sok országban magát a mesterséges intelligencia jogi fogalmát sem határozták még meg. Ebbe a kategóriába tartozik Magyarország is, hiszen a jogalkotó nem foglalkozott még a mesterséges intelligencia fogalmának kidolgozásával és valamely jogszabályunkba történő beemelésével, nemhogy azzal, hogy a gép által létrehozott műnek ki a szerzője. Ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államokban a jogalkotók és a kormány munkatársainak figyelmét már kezdi felkelteni az eddig ott is szabályozatlan jogterület. Vajon tényleg szabályozatlan jogterületről van szó?

028-dior-by-john-galliano-theredlist.jpg
Malgosia Bela in Christian Dior Haute Couture by John Galliano, photographed by Steven Meisel, Vogue US, 1999, forrás: The Red List

Tavaly tavasszal az amerikai kormány kijelentette, hogy el kell kezdeni foglalkozni azzal, hogy miképpen szabályozandó a technológia még akkor is, ha szükség van az emberi közbenjárásra a működéshez, és ennek megfelelően egy külön bizottság foglalkozott a kérdéskörrel, tanulmányozta a lehetőségeket. Ennek következtében pedig arra jutottak, hogy ilyen szabályozásra még valószínűleg az USA-ban várni kell, és ez az időszak akkor jöhet el, amikor a mesterséges intelligenciának gyakorlati, mindennapi kihasználtsága is azt indokolttá teszi. Szerintem rendkívül érdekes, hogy a mindennapi kihasználtsághoz köti a bizottság (és ezzel egyidejűleg a jogalkotó is) a jogszabály megalkotását, hiszen a divatiparon kívül már több művészeti ágban jeleskednek gépek például kép megalkotásában, vagy novellaírásban. Kíváncsian várom, hogy az amerikai jogalkotó mikortól látja a mindennapok során kihasználtnak a kérdéskört, majd ha például Siri megtervez egy tárgyat, esetleg ruhadarabot, vagy már egy egész kollekciót? 

A gépek által létrehozott művek jogi védelme

Habár teljesen más jogi aspektusból kell ezt a kérdést megközelíteni, az amerikai jogtörténetben vizsgáltak már olyan ügyeket, hogy pontosan ki is egy-egy fotó szerzője. Mi is foglalkoztunk már az Oscar-selfie-vel és a Szerzői jog a XXI. században blog írói pedig - az egyik személyes kedvenc jogesetemmel - a Makákó-selfie-vel. Leginkább talán az utóbbi ügyhöz hasonlíthat a gép által létrehozott mű szerzőségének kérdése, szeretném megjegyezni, hogy az amerikai jogszabályokban ugyanakkor nem található meg explicite, hogy a művet emberi munkával kell létrehozni. Kivéve, persze az amerikai szerzői jogi törvényt, amely egy az egyben kimondja, hogy "az USA Szerzői Jogi Hivatala csak akkor regisztrálja a művet, ha azt emberi lény hozta létre". 

image-1.jpgA Makákó-szelfi, főszerepben Naruto. 
Kép forrása: Szerzői jog a XXI. században blog

A már fent is említett, Makákó-szelfi jogeset kapcsán ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy a szerzői jogi védelmet csak és kizárólag emberi lény által létrehozott mű élvezhet, hiába harcolt a PETA nagy erőkkel azért, hogy a szelfi szerzője Naruto legyen, és a bíróság kimondta, hogy a szerzői jogi védelem csakis a szellemi munkának gyümölcsét illetheti. 

A magyar, szerzői jogról szóló törvény vonatkozó bekezdése (A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).) is ezt az elvet követi, hiszen az "aki" vonatkozó névmás még a nyelvtan iránt semmi szeretetet nem táplálókban is kelt egy olyan benyomást, hogy a szerzőnek egy személynek (embernek) kell lennie.

ai-fashion-1024x634-768x476.jpgForrás: welkermedia.com

Véleményem szerint előbb-utóbb a divatiparban nélkülözhetetlen lesz mesterséges intelligenciával bíró gépek alkalmazása, szépen lassan a kifutókon egyre több gép által is tervezett kreációt láthatunk majd és talán arra is megoldást nyújthat a technika beemelése a divatvilágba, hogy a mai napig is létező rabszolgamunka felszámolásra kerülhessen. A gépek szerzőségére viszont úgy gondolom, jelen keretek között a szabályozás megfelelőnek tekinthető, hiszen ahogy már arra az amerikai kormány is rávilágított, még egyelőre a gépek tervezésre "alkalmazása" a divatvilágban még nagyon ritka és nincs gyakorlati jelentősége. Ugyanakkor az is iránymutató, ami a Makákó-szelfi ügy kapcsán a bíróság leszögezett: az ember elengedhetetlen kelléke a szerzőségnek, így nem valószínű, hogy a közeljövőben valamely divatcikket egy mesterséges intelligenciával rendelkező géphez köthetünk szerzői jogi kontextusban. 

A bejegyzés trackback címe:

https://divatjog.blog.hu/api/trackback/id/tr7012414653

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dzsontra Volta 2017.04.27. 05:56:38

Jó lett volna, ha legalább érintőlegesen tisztába hozod magad azzal kapcsolatban, hogy mit is nevezünk a valóságban mesterséges intelligenciának, talán akkor nem írsz ennyi hülyeséget.