Minden, ami divat és minden, ami jog.

„Nem ember vagyok.”

- az influencerek új generációja

2018. szeptember 17. - Dr. Tary Katalin

10_2.jpgForrás: @lilmiquela instagram

2016-ban jelent meg Instagramon a 19 éves modell, Lil Miquela, aki sok más kortársához hasonlóan elindította influenceri karrierjét a szociális médiában. Mindezt akkora sikerrel, hogy ma már fotóin olyan divatházak ruháit viseli, mint a Prada, a Proenza Shouler, vagy a Diesel. Ha ez még nem lenne elég, a Spotify-on megjelent saját dala is és emellett az influencer statisztikai mutatói is remekelnek, ugyanis 1,4 millióan követik.

Miquela egyike volt azoknak a szupersikeres influencerek, akinek a története már-már forgatókönyvszerűen alakult. Egészen addig, míg 2018 áprilisi Instagram-posztjában a következő vallomást nem tette: „Nem ember vagyok. Robot vagyok.”

11.pngForrás: @lilmiquela instagram

Miquela ugyanis az első számítógépes technológiával (computer generated image - CGI) megalkotott influencer, akit a Los Angeles-i, Brud start-up cég keltett életre. (Miquela egyébként a fenti vallomását azt követően tette meg, hogy a Cain Intelligence nevű cég által, szintén CGI-technológiával megalkotott Bermuda nevű influencer feltörte az Instagram oldalát és csak a vallomásért cserébe adta vissza Miquelának.)

A cég Miquelát követően, egy Blawko névre hallgató, férfi cyber modellt is létrehozott. Így jelenleg négyen - Miquela, Bermuda, Blawko és Shudu - alkotják a virtuális influencerek körét. 

lil-miquela-1.jpgForrás: @lilmiquela instagram

Shudut, az első virtuális szupermodellt, a 28 éves Cameron-James Wilson brit fotós hozta létre. A Daz-3D nevű szoftverrel megalkotott afrikai származású modell képei olyan tökéletesen élethűek, hogy a mai photoshoppolt, digitális világunkban teljes mértékben emberinek látszódnak. Hisz ki tudná eldönteni a következő képekről, hogy a rajtuk szereplő hölgyet egy 3D-s technológiával hozták létre?

A modell akkora sikert aratott, hogy mindenki az ismeretlen származású hölggyel akart szerződést kötni. Idén februárban Rihanna a Fenty Beauty oldalán osztotta meg Shudu egyik képét, ami óriási szociális média szenzációt hozott a misztikus modellnek. Miután az alkotója bevallotta, hogy Shudu az első virtuális szupermodell, sokan kritikusan álltak magához a projekthez, azzal magyarázva, hogy egy fehér férfi, egy virtuális, fekete bőrű modell útján válik ismertté és húz belőle hasznot, miközben a valódi afro-amerikai modellek száma egyébként elenyésző a divatiparban.

bd9c6ac81fedf67a0fe2c8eae214221c.jpgForrás: instagram @shudu.gram

Láthatjuk, hogy a CGI technológiával megalkotott modellek egy teljesen új korszakot nyitnak a divatszakmán belül. Ma már a luxusmárkák 91%-a az influencer marketingtől függ és a lehetőség, hogy a divatcégek saját modelljüket - annak emberi gyarlóságai nélkül - is megalkothatják, teljes mértékben át fogja alakítani a modell világot, illetve a divatcégek marketing stratégiáit. Ezzel az óriási rizikóval járó emberi faktort - a vele járó rossz tulajdonságokkal és a kínos sajtó megjelenésekkel, amivel a fogyasztók magát a márkát azonosítják - teljes mértékben ki tudják iktatni.

Azonban az influencerek széles körű elterjedésének az oka elsősorban az volt, hogy első kézből hiteles forrásként tudtak és tudnak szolgálni a termékekkel kapcsolatban, amivel befolyásolni tudják a reklámok iránt szkeptikus, őszinteségre vágyó fiatal generációt. Kérdésként merül fel, hogy vajon az influencer fogalmon belül, hogyan tud egy digitálisan létrehozott modell reklámozni egy olyan terméket, amit nem is tud felpróbálni? Hogyan látják maguk a fogyasztók, hogy az adott termék egy élő személyen egyébként hogy áll? Alapot adhat-e mindez a fogyasztók megtévesztésének?

Egyelőre ezek még nyitott kérdések a cyber influencerekkel kapcsolatban, azonban álláspontom szerint fontos, hogy Shudu és Lil Miquela esetétől eltérően, maguk az alkotók és a divatcégek is nyíltan kommunikáljanak a modell valódiságával kapcsolatban a követők, a fogyasztók felé, ezzel elkerülve a félreértéseket és megtévesztéseket. A megtévesztéssel összefüggésben azért fontosnak tartom kiemelni, hogy sokszor egy élő személy esetében sem tudjuk eldönteni a képen látható tökéletesség valódiságát, kezdve a plasztikai sebész által megalkotott tökéletes testtől, a photoshoppolt arcokon át. Mindezek ugyanúgy nem a valóságot közvetítik a fogyasztók felé, esetükben mégsincs szükség arra, hogy feltüntessék pl. az orruk eredeti formáját.

2_6.jpgForrás: @lilmiquela instagram

Jogi szempontból fontos kiemelni, hogy a CGI technológiával megalkotott influencerek esetében is irányadóak a korábbi cikkünkben feldolgozott, az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság  (Federal Trade Commision - FTC) előírásai, mely szerint, amennyiben az influencer a posztjain termékeket, márkákat ellenszolgáltatás cserében jelenít meg, akkor köteles a fizetett tartalmat feltüntetni, legyen szó élő személyről, vagy digitálisan létrehozott influencerről. Mindezzel a virtuálisan létrehozott influencerek is a jogi szabályozás hatálya alá kerülnek.

Blogunk szájtátva figyeli a fenti változásokat, a CGI modellek térnyerését, és kíváncsian várjuk az általuk hozott változásokat mind a divatvilágban, mind pedig a jogi környezetben.

1_5jj2f1_gb-yirkbb-o5uaw.jpegForrás: www.medium.com

A bejegyzés trackback címe:

https://divatjog.blog.hu/api/trackback/id/tr4914244899

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

antisocialnetwork · http://aloneontheearth.com/ 2018.09.18. 17:51:52

Virtuálisan kitalált influencer, feltörte egy másik virtuálisan kitalált személy profilját,és megzsarolta? Ezt most hogy?

tükörfúró 2018.09.18. 18:18:45

Mi ez az ökörség,...??
Egy élethű próbababa a kirakatban kit zavar?
Majd megszokjuk , hogy vannak ilyen digitális próbababák, az autóreklámok nagyrészében sem igazi létező autót mutogatnak már. Naés.

Egyébként ezek a képek, ahhoz képest ,hogy valami nem két dollárból startuposkodó szupercég, akár előre tervezve, hetekig, ultrateljesítményű szupergépeken renderelte le őket, (gondolom én) eléggé viccesen szánalmasan nem élethűek, csak 3D rajzok.

Egy modern 3d engine hasonló szinvonalú, élethűségű figurákat renderel egy komolyabb videokártyán, saját gépeden, valós időben, X fps-el. Pláne állóképre, ha csak körüljárhatod a modellt, de mozog, reagál, stb.

GrenAbla 2018.09.18. 19:50:25

Grafikában nem túl erős szegény.

onmagam 2018.09.18. 22:47:44

hát szerintem az alapvető baj magában az influenszer jelenségben van. Én azt mondom, beteg az a társadalom amelyik 'influenszerekkel" foglalkozik ahelyett, hogy élné a saját életét.
Az influenszer jelenség egy tünet.
Hát noooormális?
Azzal foglalkozzak, hogy egy tök idegen akárki milyen ruhadarabokban mutatkozik? Ennél nincs értelmesebb elfoglaltság?

James Blond 2018.09.19. 03:36:23

Influencer? Meg a f$sxom.

John Doe3 2018.09.19. 08:26:33

@James Blond: Egyetértek. Darwin, ha élne, a térdét csapkodná a nevetéstől.

kifli 2018.09.20. 15:12:57

én is egy robot vagyok