Mint arról már előző cikkeinkben beszámoltunk (itt, itt,és itt), Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnökének megválasztása óriási indulatokat engedett szabadjára, és nem csak személyét, hanem családtagjait is különböző támadások érik azóta is.

Lányával, Ivanka Trumppal sem volt ez másképp. Tudva levő, hogy a 35 éves üzletasszonynak egy ruha-ékszer és parfümmárkája is van, mely igen hamar sikeressé vált. A felfelé ívelő tendencia egészen addig tartott, amíg apját meg nem választották elnökké, és egy amerikai Twitter-felhasználó bojkottot hirdetett: arra buzdította a többi felhasználót, hogy ne vásároljanak azokban az üzletekben, melyekben Ivanka Trump termékek kaphatók.

Ivanka Trump
Forrás: elle.com

Eleinte a Nordstorm igyekezett elhatárolódni az ügytől, és kijelentette, hogy nem fogja levenni polcairól e termékeket, viszont ez nem jelenti, azt hogy politikai állást foglalna Trump elnöksége mellett.

A történet február elején vett egy fordulatot, amikor is a bevásárlóközpont bejelentette, hogy visszavonja kínálatából Trump kisasszony termékeit. Állításuk szerint szó sincs arról, hogy a #GrabYourWallet bojkott-mozgalom mögé álltak volna be, egyszerűen azt vették észre, hogy e termékek az utóbbi időben nem voltak elég népszerűek vásárlóik körében.

Donald Trump, lánya márkája elleni merénylettel kapcsolatban a Twitteren adott hangot haragjának:

„A lányommal, Ivankával igazságtalanul bánt a Nordstorm. Ő egy csodálatos ember- mindig a helyes irányt mutatta nekem. Borzasztó!”

Bár Trump a világ egyik legnagyobb hatalommal bíró embere, és nem egyszer voltak komoly pénzügyi következményei egy-egy twitter-bejegyzésének, a Nordstorm esetében viszont nem ért célt: az ominózus bejegyzést követően mintegy 7%-kal erősödtek a Nordstorm részvények a tőzsdén.

A családban egyébként nem Ivanka az egyetlen, aki betört saját márkájával a divat világába, hanem maga Donald Trump is megmérettette magát a férfi divat területén, öltöny és nyakkendő kollekcióival. Bár lánya brandjétől eltér a stílus és a célközönség is, annyi mindenesetre közös a két vállalkozásban, hogy hasonló botrányok elszenvedői voltak: 

2015-ben ugyanis a Macy’s is levette le polcairól - ezúttal - Donald Trump divatmárkájának termékeit, viszont ellentétben a Nordstormmal, az áruházlánc kifejezetten a Trump által tett mexikói bevándorlókat támadó nyilatkozatai miatt, mivel „gyilkosoknak” és „erőszakolóknak” nevezte őket. A termékvisszavonás szintén egy állampolgári mozgalomból ered, a MoveOn.org-on indított több mint 700 000 ember által aláírt petícióval bírták rá az áruházláncot a cselekvésre.

A Macy’s forradalmi tette mögött azonban nem feltétlen az emberi jóérzés dominál, hiszen a 2015-ös kollekciójukkal az Amerikában élő spanyol-ajkú közösséget igyekeztek megcélozni, és nem mást, mint a mexikói popsztárt, Thalía Sodi-t kérték fel reklámarcként. Az a tény pedig, hogy a multikulturális vásárlók az országban 3.4 billió amerikai dollárt költenek évente, elég meggyőző érv volt Donald Trump termékeitől való megválás mellett.

Thalia a Macy's 2015-ös kollekciónak reklámarcaként
Forrás: sassygirlz.net

A napokban azonban mégis bebizonyosodott, hogy nincs negatív reklám: olyan nagy port kavartak a Trump-márkák elleni bojkottok, hogy más platformon, ahol nem vették le a Trump termékeket a készletről, hatalmas népszerűségnek örvendenek: az Amazon legnépszerűbb terméke volt ugyanis múlt hét csütörtökön Ivanka Trump nevét viselő parfüm, harmadikként pedig az olcsóbb, golyós verziója követte.

Az Amazon múlt heti top 6 terméke
Forrás: Amazon.com

A termékek alatt levő hozzászólások között jó néhány felhasználó akadt, akik kifejezetten a bojkottok hatására vásárolták meg a Trump termékeket, hogy támogassa az elnöki családot.

Így – bár a történetnek még közel sincs vége – azt mondhatjuk, hogy a sok-sok támadás ellenére mégsem kell Ivanka Trump vállalkozásának lehúzni a rolót a közeljövőben, bár a vásárlóközönség átpolitizálódása mindenképp megbélyegezte márkáját.

Forrás: www.venturebeat.com

Hacsak nem alkotói szabadságon voltál a 2014. márciusi időszak alatt, akkor nemigen tudom elképzelni, hogy nem ütköztél bele a fentebb látható képbe. Ez az a 2014. márciusi Oscar-gálán készült szelfi, amely pár óra leforgása alatt felrobbantotta az internetet. A képen Hollywood legnagyobb filmcsillagai szerepelnek: Jennifer Lawrence, Channing Tatum, Meryl Streep, Julia Roberts, Ellen DeGeneres, Kevin Spacey, Bradley Cooper, Brad Pitt, Lupita Nyong'o és testvére valamint Angelina Jolie.

A kép egy Ellen DeGeneres rendelkezésére bocsátott Samsung Galaxy okostelefonnal készült, melyet maga a koreai óriásvállalat biztosított a színésznőnek a célból, hogy azzal a show alatt exkluzív fotókat készítsen. A népszerű talk showt vezető DeGeneres pedig nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy megdöntse a tweet bejegyzések mindenkori megosztási csúcsát, melyet Barack Obama az újraválasztásakor tweetelt fotójával, jelen adatok szerint 945.528 megosztással tartott.

Forrás: https://twitter.com/barackobama

Obama rekordját sikerült többszörösen is megdönteni, mivel már a díjátadót követő pár órán belül több millióan osztották meg a bizonyos szelfit. Jelenleg hárommillió fölötti megosztási rátával büszkélkedhet.

Felmerül azonban a kérdés, hogy egy ilyen népszerű, az internetet körbejáró fotónak mégis ki a szerzői jogi jogosultja? Meglátásom szerint négy különböző megoldásra juthatunk: Bradley Cooper, Ellen DeGeneres, a Samsung, illetve az Akadémia.

A szerzői jogi dilemma először akkor jelent meg, amikor az Associated Press a kép felhasználásához Ellen DeGeneres engedélyét kérte, amit ő nagyvonalúan meg is adott nekik. De vajon rendelkezik-e azzal a joggal, hogy engedélyt adjon a kép felhasználására?

Szerzői jogi szakértői körökben megoszlik a vélemény a jogosult személyével kapcsolatban. A legtöbben Bradley Coopert jelölik meg jogosultként, mivel az ominózus képet valójában ő készítette. Ellen neki adta át a kamerát, hogy készítse el a szelfit és ezáltal ő vált a kép jogosultjává. Ezt támasztja alá az Egyesült Államok szerzői jogokról szóló szövetségi törvénye, a Copyright Act irányadó rendelkezése [17 U.S.C. § 102 (a)], mely szerint a szerzői jogok a fotó készítőjét illetik meg. Maga az ötlet, amely Ellen fejéből pattant ki, szerzői jogi védelmet nem élvez [17 U.S.C. § 102 (b)], az ötletet magát - egyéni, eredeti jelleggel - meg is kell valósítani, azt "meg kell örökíteni". Az így megvalósított, materiálisan megjelenő ötlet lesz a szerzői jogi védelem tárgya. Bár az ötlet Ellentől származik, azt valójában Bradley valósította meg.

Forrás: www.blog.ap.org

Ezzel ellentétes álláspontra jutott Eric Spiegelman (korábban Los Angelesben tevékenykedő ügyvéd), aki szerint a kép ún. „work made for hire” (17 U.S.C. § 101). Ez egy olyan kivételt jelent, amikor nem a kép készítője lesz a szerzői jog jogosultja, hanem a megbízó személye (erre tökéletes példa a fotóriporterek és az újság kapcsolata). Megállapítása szerint Ellen mint megbízó adott utasítást Bradleynek a kép elkészítésére és eközben létrejött közöttük ráutaló magatartással egy megállapodás az ötlet megvalósítására. A feleknek nem volt idejük ezen megállapodás írásba foglalására, azonban hallgatólagosan mindketten elfogadták annak feltételeit, hogy Bradley anyagi juttatás nélkül elkészíti a képet Ellenek. Ezen nézőpont alapján Ellen lesz a kép jogosultja.

Ezzel az állásponttal helyezkedett szembe James Grimmelmann (a Marylandi Egyetem professzora), aki megállapította, hogy a Copyright Act előírja az írásbeli formát a „work made for hire” esetén. A sztárok között azonban írásbeli szerződés nem jött létre, így továbbra is a kép készítője (azaz Bradley Cooper) a szerzői jog jogosultja.

Mi a helyzet a korábban említett további két lehetséges jogosulttal? A kamerát a Samsung biztosította az Akadémiával kötött termékmegjelenítési szerződéssel, hogy azt Ellen a show alkalmával kreatívan használja. A Copyright Act szerint akkor lehetne a Samsung a jogosult, ha létrejött volna egy írásbeli megállapodás a szelfi készítésére (”work made for hire”). Ellen az Akadémiával szerződésben állt, mivel ő volt az est házigazdája, azonban a szerződése nem tartalmazott külön klauzulát a szelfi készítésére, így az Akadémia sem tud szerzői jogi igényt érvényesíteni. A fő probléma mégis az az utolsó két lehetséges jogosulttal, hogy létrejött megállapodás esetén sem szerezhették volna meg a kép felhasználási jogait, mivel a képet nem Ellen készítette.

A hazai szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. tv. – Szjt.) szerint a szerzői jog azt a természetes személyt illeti meg, aki a művet megalkotta (szerző), tehát akinek tevékenysége eredményeként a mű létrejött (Szjt. 4.§ (1) bek.). Mindezek alapján itthon is Bradleyt tekintenék a kép jogosultjának.

Bár a szerzői joggal foglalkozók többsége Bradley Coopert tekintik a kép szerzőjének, azonban a gyakorlatban továbbra is DeGeneres-t keresik meg a kép felhasználásának engedélyezésével kapcsolatban. Kíváncsiak lennénk egy Cooper v. DeGeneres per kimenetelére, de erre előreláthatólag nincs reális esély. A filmcsillagok megelégszenek azzal a ténnyel, hogy a róluk készült kép továbbra is a legtöbbet megosztott tweet és ezzel a tudattal mindenki boldogan él Hollywoodban.

Forrás: https://twitter.com/LEGO_Group/

  - Dr. Tary Katalin

A vendégposztot Dr. Tary Katalin írta, aki Budapesten dolgozik ügyvédjelöltként. Doktori címét a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte, jelenleg ugyanezen Kar Összehasonlító Jogi Intézetének angol szakfordító képzésén vesz részt. (- A szerk.)

Beyoncé és kislánya, Blue Ivy Carter a 2016-os MTV VMA díjátadón, forrás: elle.fr

Ki ne ismerné Beyoncé és Jay-Z kislányát, Blue Ivy-t? A kis 5 éves csöppség máris olyan partikon vesz részt talpig Gucciban, mint a legutóbbi Grammy-díjátadó és társai e mellett pedig szülei is tesznek azért, hogy maga a Blue Ivy Carter is érték legyen. Az ismét várandós (és ezúttal ikrekkel) Beyoncé és Blue Ivy édesapja pedig nemrégiben az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatalához (USPTO) benyújtott kérelmük szerint szeretnék, ha a Blue Ivy Carter több lenne, mint kislányuk neve: védjegyként is le kívánják védetni. 

A kérelem szerint többek között különböző babaholmik, parfümök, játékok és mindenféle kiegészítő, valamint ruha osztályokban kívánják lajstromoztatni a kislány nevét, de az ügy érdekessége, hogy valamivel rögtön a kis csöppség 2012-es januári születése után már hasonló kérelmet nyújtottak be, amit viszont akkor el is utasított a USPTO. 

A Carter család, forrás: ladiesliveandlearn.com

A pár most (egészen pontosan egy évvel ezelőtt) a 1B kérelmet adta be a USPTO-hoz, ami azt jelenti, hogy még ugyan nem használták a védjegyet, viszont a jövőben szándékukban áll. Jelenleg a magyar jog szerinti meghirdetési fázisban van a védjegybejelentés, ami azt jelenti, hogy amennyiben bárki, aki úgy gondolja, hogy a lajstromozandó védjegy sértené az ő védjegyét, akkor vagy felszólalhat a védjegy lajstromozása ellen, vagy pedig kérelmezheti az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatalát, hogy hosszabbítsa meg a meghirdetési időszakot. Ha senki sem tesz a fentiek szerint a USPTO eleget tehet a kérelemben foglaltaknak és lajstromoztathatja a védjegyet. (Ehhez képest egyébként a kínai védjegy-jog nem ennyire a használat-központú, több érdekesség a kínai védjegyekről itt olvasható.)

Blue Ivy Carter talpig Gucciban és édesapja, Jay-Z az idei Grammy-díjátadón, forrás: US Weekly

A jelenleg hatályos amerikai védjegy-jogi szabályozás szeirnt ugyanakkor Beyoncénak és Jay-Z-nek előbb-utóbb használnia kell a védjegyet. Ezt azért fontos rögzíteni, mert több, pár évvel ezelőtti interjúikból arra lehet következtetni, hogy a pár csak azért kívánta még 2012-ben bejegyeztetni a kislány nevét védjegyként, hogy más cégek ne húzhassanak hasznot a név használatából, akkoriban még semmilyen üzleti tervvel nem álltak készen a lányuk nevének használatára. Ennek jelenlegi sorsa egyébbként szerintem nem tisztázott, ugyanakkor, most, hogy már a hivatalos közlönyben is közzétették a védjegy lajstromozására irányuló kérelmet, és a meghirdetési periódusban "vagyunk", én elég nehezen tudom elképzelni, hogy ne lajstromozzák majd. 

Azért viszont azt se felejtsük el, hogy ez Amerika, bármi megtörténhet...

...Mint ahogyan az is, hogy Beyoncé a magyar Sugarbird márka egyik ruháját választotta ahhoz, hogy Lemonade nevű albumához öltözhessen.:)
Kép: fashionfave.com

Az Alibaba Group a minap bejelentette, hogy egy szellemi tulajdonvédő ügynökség, a Hangzhou Wangle Technology nevű cég megalapozatlan panaszt tett a híres, Ebay-hez hasonló kínai tulajdonú cég eladóira, miszerint hamisított termékeket forgalmaznak. Az Alibaba állítása szerint a cég visszaélésszerűen hátráltatja az ő jogszerű működésüket, és azt ígérte, hogy bojkottálni fogja az ügynökséget és minden tőle érkező panaszt.

Az Alibaba állítása szerint az ilyen és ehhez hasonló tevékenységek rengeteg kereskedőjének munkáját akadályozta, és az elmúlt években ezek a bejelentések mintegy 60%-áról kiderült a vizsgálatok során, hogy megalapozatlanok voltak.

Egy Louis Vuitton 20 dollárért?
Forrás: taobao.com

Mi is az Alibaba? Ahogy azt már fentebb említettem, a cég az Ebay-hez hasonló, a világ legnagyobb online kereskedőplatformja, mely alapítása óta megszámlálhatatlan szellemi tulajdonjogi jogvita alperese volt, mivel rengeteg kétes eredetű termék kerül forgalomba az oldalán, melyekkel sem a kínai, sem pedig az amerikai kormány nem tudták felvenni még eredményesen a harcot. A helyzet ellen csakis a tulajdonos, Jack Ma tudna tenni, akinek természetesen esze ágában sincs ilyesmi, hiszen a sok-sok hamisítvány adásvétele nélkül mit sem érne az Alibaba. Az eladók számára Ma cége jelenti a Kánaánt, hiszen gond nélkül teret enged a knock-off termékek forgalmazásának, és persze a középosztály, mint célközönség sem panaszkodhat, hiszen a legdivatosabb márkák darabjait rendelhetik meg innen, persze nevetséges összegekért.

Jack Ma
Forrás: http://browntape.com/

Az Alibabát olyan divatóriások szorongatták meg az amerikai bíróságok előtt, mint a Louis Vuitton, illetve nagy versenytársa, a Kering Groups, mely a Gucci, Balenciaga vagy Saint Laurent márkák nevét képviseli. A legutóbbi, 2015-ös eljárás, melyet a Kering indított, azonban sikertelenül zárult, mivel a bíróság szerint nem volt megállapítható, hogy az Alibaba kifejezetten jóváhagyta volna a hamisított termékek forgalmazóinak tevékenységét, hiszen ő csak a felületet biztosította nekik, és ez által nem tartozik felelősséggel az egyes eladók által forgalmazott árukért.

Olcsó utánzatok, mintegy 6000 forintért
Forrás: taobao.com

Mindenesetre az Alibaba ígéretet tett arra, hogy szigorúbb előírásokat vezet be a webáruház oldalán, és igyekszik visszafogni a hamisított termékek forgalmazását.

Nem sokkal ezután, Jack Ma cége felvételt nyert egy olyan non-profit szervezetbe, amely azért harcol, hogy visszaszorítsa a hamisítványok gyártását és forgalmazását. Ez a hír óriási port kavart a többi tag körében, és mintegy tiltakozásként, többek közt a Gucci, Tiffany & Co. és Michael Kors kiléptek a szervezetből, és csak akkor hajlandóak visszatérni, ha megszüntetik az Alibaba tagságát. A szervezet, engedve a sok befolyásos névnek, végül megvált a kínai cégtől.

Valószínűleg ez elég nagy érvágás lehetett az Alibabának, mivel nem titkolt terve, hogy szeretne meghódítani más piacokat is, azonban mivel igen kétes hírnévvel rendelkezik, nem könnyű betörni külföldre, és talán a fenti szervezetben való tagság némiképp enyhített volna reputációján, de így továbbra is kérdéses marad a cég nemzetközi sikere.

Érdemes tehát odafigyelnünk a cégre, többek közt azért is, mivel felröppent néhány hónapja a hír, hogy egyeztetés céljából már felkereste az Alibaba a horvát, illetve a magyar kormányfőt is, egy európai elosztóközpont felállítása céljából. 

Ki ne emlékezne az 1990-es évek híres szupermodelljeire? A 2000-es év hatalmas botrányaira az anorexiás, bulimiás modelleket kifutóra küldő divatházak körül? A 2010-es évek környékén jeletnek meg az úgynevezett plus size modellek, majd pedig különböző szépségideálok hirdették: a szépség mindenkié! Tényleg mindenkié?

Alapjogi szempontból természetesen egyetértelmű, hogy a nyugati államok jogrendszerei nem differenciálnak senkit bőrszíne, testsúlya, nemi hovatartozása miatt. Ez az egyenlőség megjelenik vajon a divatvilágban is? Lassanként, de igen. A divat világa mellett ugyanakkor már más platformon is feltűnnek az adott kor nőideáljai. Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy az Instagram miként változtatja meg az eddig működő divatvilágot, de muszáj megemlítenünk a Snapchatet, és a többi közösségi média oldalt is, de egy korábbi bejegyzésben pedig a genderforradalom divatjogbeli aspektusait is feldolgoztuk. És Hollywood is beleszól a maga módján. Jennifer Lawrence Oscar-díjas színésznő például évek óta a Dior múzsája és rengeteg kampányának arca, de az örök fiatal Julia Roberts is fel-feltűnik a tévéképernyőn pár Calzedonia reklámspotban. 

Magyarországon viszont inkább csak figyelemfelkeltő kampányok, divatbemutatók részeként léphetnek fel olyan modellek, akik nem felelnek meg a klasszikus, kb. 180 cm, vékony testalkatú női ideálnak. Többször fordult már elő olyan eset, amikor pusztán jótékonyságból hazai sztárok léphettek kifutóra, de szerencsére már Down-kóros modellekkel is kerültek bemutatásra kollekciók. A 2015-ös New York-i divathéten foglalkoztattak először Down-kóros modellt a világon. 

Mint ahogyan az kicsit sejtethető az utolsó mondatból is kiderül, külföldön is inkább a “könnyen öltöztethető” modelleket keresik és foglalkoztatják bemutatókon, fotózásokon, ugyanakkor azt az időt már magunk mögött tudhatjuk, amikor a szőke 180-as centis modellek világát éltük. Az amerikai Vogue legfrissebb, márciusi címlapján már egy modell helyett heten szerepelnek, de a címlap pikantériája nem ez, hanem, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy szükség van a külföldről, esetleg a nemrégiben Trump által beutazási tilalom alá vont országokból származó modellek foglalkoztatására a divatiparban és nem csak az USA-ban, hanem világszerte. A migráció miatti diverz társadalmakban azért szükséges, hogy az egyes divatmárkák közelebb kerüljenek minden egyes fogyasztóhoz, továbbá hogy ezáltal segítsék elő az asszimilációt. 

A 2017. márciusi amerikai Vogue címlapfotója, forrás: Vogue Facebook

És nagy szerencsénkre már nem csak a fast fashion brandek kívánnak minél szélesebb rétegnek eladni, bár csak a H&M kampányaiból lehetne egy külön cikket írni, hogy mégis hogyan próbál meg nem csak a fogyasztókhoz pénztárcájához, de a szívükhöz is kerülni, mondjuk egy-egy üzletben a valósághű próbababák alkalmazásával. A modellvilágban feltűnt pár évvel ezelőtt személyes kedvencem, Winnie Harlow, aki vitiligóban (pigmenthiányos a bőre) szenved és megjelenésével felbolygatta a divatvilágot. A ritka betegség egybként a Föld lakosságának nagyjából 1-2%-át érinti. A Plus Size modellek királynője kétségkívül Ashley Graham, akinek modellkarrierje ugyan már 2001-ben indult, első nagyobb munkáit 2008-9-re lehet tenni. Azóta megannyi kampányban szerepelt már, karrierje pedig felfelé ível a lassan 30 éves modellnek.

Apropó, kor. Pár éve a divatvilágban csak a babaarcú modellek köszöntek vissza különböző divatházak plakátjain és magazin címlapjain, sok esetben pedig akár kiskorú (14 éves kor alatti) modellekkel dolgoztak a művészeti vezetők. Ennek mára szintén vége! Adriana Lima például 35 évesen vonult végig tavaly decemberben a Victoria’s Secret fehérnemű márka show-ján, a Dolce & Gabbana pedig nem fiatalabb nőideált választott magának, mint Sophia Loren az egy évvel ezelőtt debütáló Rosa Excelsa parfümjének kisfilmjéhez. 

A férfiakról se feledkezzünk meg. A Gucci kreatív igazgatója, Alessandro Michele felelős a többek között azon Gucci kollekciókért, amiket gyakorlatilag szétszed az internet kedves népe, egyrészt a modellek általuk kikiáltott csúfsága miatt, másrészt a kollekció általában túlságosan nőies darabjai miatt. Ahogyan igaz ez a női kollekciókra és divatbemutatókra, legyen ugyanaz igaz a férfira is: a modellek egyes művészeti vezetők szemléletét mutatják be megjelenésükkel. A bemutatott ruhákról pedig szerintem elegendő annyit megemlítenem, hogy egy-két kivételtől eltekintve az adott darabok azokban a formában sosem köszönnek vissza az utcán (értsd: Los Angeles, Párizs, Milánó, New York, London utcáit). 

A szépség teljesen relatív. Ami szép nekem, biztosan nem lesz szép a mellettem hárommal arrébb ülő bácsinak, vagy néninek a villamoson, és ezzel sosem volt és nem is lesz baj. Azzal viszont már van, amikor úton-útfélen meg akarjuk arról győzni a másikat arról, hogy neki mi legyen a szép. Hagyjuk meg egymásnak a szépség fogalmát, és a divatban is értékeljük a művészi oldalt, ha a szépséget nem sikerül. 

Minden bizonnyal senki figyelmét sem kerülte el az egész Magyarországot lázban tartó hír, miszerint az orosz elnök, Vlagyimir Putyin látogatást tesz kis hazánkban. Már csak azért sem, mivel a jeles napon szinte minden budapesti lakos hétköznapját érintette az elnök úr eljövetele a jelentős forgalomkorlátozások miatt. A látogatás alkalmával több, a két ország szorosabb együttműködését célzó dokumentumok kerültek aláírásra, illetve volt szó a paksi projektről, az Ukrajnán át érkező gáz sorsáról is. Bár a szellemi tulajdonjogi kérdések nem voltak - és minden bizonnyal – jó ideig nem is lesznek napirenden, Putyin magyarországi látogatása alkalmából összeszedtük, hogy vajon Oroszországban hogyan is védheti meg egy divattervező szellemi termékeit az Európai Unió határain túl (az Európai Unió határain inneni helyzetről itt olvashatsz).

Forrás: http://newscafe.hu/

A legkönnyebben megszerezhető védelem Oroszországban is a védjegyoltalom: védjegyként lajstromozható szó, kép, háromdimenziós és egyéb ábra. Az oltalom kezdete a bejegyzéstől számítva lép életbe, a kérelmet pedig Rospatent-nél, azaz az orosz szabadalmi és védjegy hivatalhoz kell benyújtani. Azonban a védjegyoltalom itt sem teljeskörű, mivel az kizárólag az azonos osztályozásba tartozó termékek között érvényesül. Így tehát például egy ruházati termékeket forgalmazó márka nem indíthat eljárást védjegybitorlás miatt egy járműgyártással foglalkozó vállalat ellen. Ilyen helyzetekre viszont lehetséges tisztességtelen versenyre hivatkozni: 2009-ben egy svájci óragyártó, a Vacheron Constantin felfedezte, hogy az ő védjegyével azonos név került bejegyzésre, ámde különböző áruosztályozásban. A rendesbíróságok rendre elutasították kérelmét, majd végül az orosz legfelsőbb bíróság ismerte csak el, hogy ez a magatartás tisztességtelen. A védjegyoltalom megszerzésének eljárása körülbelül 12-18 hónapot vesz igénybe, mely a fast fashion világában igencsak feleslegessé teszi a szezonális védjegyek, így például egyes kollekciók nevének regisztrációját.

Miroslava Duma, az orosz stílusikon

Forrás: photobucket.com

Ami a divatcikkek szerzői jogi védelmét illeti, Oroszországban sincs számottevő bírói gyakorlat, mely adott volna szerzői jogi védelmet a tervezők kreácóinak. Ahogy hazánkban is, az orosz jogalkotó sem köti a szerzői jogi védelmet külön regisztrációhoz, és a védelmi idő is megegyezik: a szerző halálát követő 70 évig élvez szerzői jogi védelmet a mű. Az orosz szerzői jogi törvény egy nem taxatív felsorolásban, példálózva sorolja fel a védelemben részesíthető műveket, melyben szerepelnek a grafikai illetve más vizuális művészeti és alkalmazott művészeti alkotások is. Mivel nem zárja ki kifejezetten a törvény a divatcikkeket a törvény hatálya alól, így elviekben lehetséges a legteljeskörűbb szellemi tulajdonjogi védelem megszerzése a divattervezők számára is, de mint azt fentebb említettem, konkrét precedens még nem ismert. Egy 2013-as ügy viszont ad némi reményt: az orosz bíróság elfogadta annak a felperesnek a kérelmét, aki szerint a műveit, azaz divatrajzait, melyet szerzői jog véd, egy versenytársa rányomtatta az általa forgalmazott ágyneműikre.  

Az orosz jogalkotók lehetőséget adnak továbbá szabadalmi oltalom alá helyezni divatcikkeket is, ehhez két feltételnek kell teljesülnie: az oltalom alá helyezni kívánt dizájnnak újnak illetve eredetinek kell lennie. Új a szabadalom, ha a dizájn egésze, illetve külső jegyei nem vezethetők le mindazon információkból, melyek hozzáférhetőek voltak a termék elsőbbségi időpontja előtt.

Eredeti a szabadalom, amennyiben a termék olyan egyedi tulajdonsággal rendelkezik, amit nem hasonlít a tájékozott fogyasztó a világon semmilyen más termékhez. A divat világában ezek meglehetősen nehezen teljesíthető kritériumok, hiszen az oltalom alá helyezni kívánt ruhadarabnak meglehetősen egyedinek kell lennie. A szabadalmi eljárás is mintegy 18 hónapot vesz igénybe, csak úgy, mint a védjegy regisztrációja, így a tervezőnek meg kell fontolnia, vajon megéri-e a procedúra, hiszen a trendek szinte hónapról hónapra változnak, így csakis azokat a termékeket érdemes szabadalmaztatni, melyek több szezonon át is divatosak maradnak.  

Íme néhány termék, melyek sikeres szabadalmi oltalmat szereztek:

Forrás: http://www.buzko.legal/

Végezetül pedig bemutatunk néhány orosz divattervezőt, akikre érdemes odafigyelni:

A cikk forrása: http://www.buzko.legal/