Identitásunkat a külvilág felé elsősorban a külsőnkkel, öltözködésünkkel tudjuk megmutatni, ennek kialakításában pedig a divat lehet segítségünkre. Fontos szerepet kapott az elmúlt években a divatban, valamint más művészeti ágakban is a genderidentitás, vagyis a lelki-érzelmi alapon meghatározott nemi hovatartozás kifejezése.
A divat világa is válaszolt arra a társadalmi jelenségre, amely célul tűzte ki, hogy eltörölje az egyes genderszerepekhez köthető, évszázadok alatt kialakult normákat, végül pedig felszabadítja az egyént a társadalmi normák, előírások által vezetett szerepfelosztás alól, és így segíti, hogy szabadon vállalhassa, kifejezhesse önmagát.
Az elmúlt évek divatbemutatóin megjelenő androgün ruházatok is ezt a folyamatban lévő társadalmi változást képezik le.
Kép: Pinterest
Az androgün ruhák eltörlik a különbséget „férfi” és „női” ruhák között, illetve a társadalom által elvárt szerepköröket félrelökve új gondolkodásmódot hoznak létre a gender kérdésben. A gender-forradalom arra sarkall, hogy te magad határozd meg a genderidentitásodat. Ezen a gondolatmeneten haladva alakította ki a Selfridges, brit áruházlánc, 2015 áprilisáig az ’Agender’ elnevezésű pop-up boltot, ahol nincsenek különválogatva a férfi és női ruhadarabok, mindenki nemétől függetlenül szabadon válogathat.
A ruhákon túl, az elmúlt években egyre több divatcég foglalkoztat olyan modelleket, akik a férfi-női kategóriákat átlépve gondolkodnak saját genderidentitásukról.
Andreja Pejic az egyik első olyan modellnek tekinthető, aki 2011-ben magát gender non-konformistának (olyan személy, aki nem a társadalmilag elvárt genderszerepben jelenik meg) titulálta, ezzel pedig kivívta magának, hogy Jean-Paul Gaultier és Marc Jacobs női és férfi kollekciókban is szerepeltesse. Pejic 2015-ben elsőként szerepelt a Vogue-ban, mint transzgender modell.
A gender-forradalom kiemelkedő alakja Casey Legler, a divat történelmében az első olyan nő, akit kizárólag férfi modellként alkalmaz a Ford Models. Rain Dove, női és férfikollekciók bemutatóján is szerepelő modell, a nemek bináris felosztásával szemben lép fel. Álláspontja szerint „olyan, hogy gender nem létezik, ez egy társadalom által konstruált fogalom, amibe nem kell beleillened.”
A gender-forradalom további terjeszkedését jelenti, hogy a CoverGirl sminkmárka 2016 októberében, férfi modellt választott reklámarcának. Az első CoverBoy a 17 éves James Charles, aki a közösségi médián megosztott képeivel és sminkvideóival vált népszerűvé. 2017-ben pedig a sminkvilágban folytatódott ez a trend, és a Maybelline új szempillaspiráljának, a That Boss Life című kampány arcának Manny Gutierrez-t választották.
Hazánkban 18 év felett lehet kérelmezni a nemváltoztatást. A nem jogi szempontból történő megváltoztatásához kérelmet kell benyújtani a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Igazgatóságához (BÁH). Három szakvélelményt szükséges a kérelemhez csatolni: pszichiáter szakorvos által készített szakvéleményt, amely megállapítja a transzexualizmus diagnózisát; klinikai szakpszichológus szakvéleményt; valamint nőgyógyász/urológus szakvéleményét. Szükséges továbbá a kérelmező eredeti születési anyakönyvi kivonata, mivel az az adatváltozás miatt bevonásra kerül. Végül az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) véleménye dönt a nem megváltoztathatóságának kérdésében.
Fotó: Jamie Morgan
Székely László, alapvető jogok biztosa 2016 szeptemberében arra mutatott rá, hogy problémás az eljárás jogi háttere, mert nincsenek rendesen leszabályozott határidők, döntési jogkörök és jogorvoslati eljárás. Ezen okok miatt az eljárások elhúzódnak, illetve annak alanyai bizonytalanságnak vannak kitéve.
A hazai eljárási rendből hiányzik a gyorsaság, hozzáférhetőség, átláthatóság, és ezzel magában hordozhatja az önkényes eljárás kockázatát, valamint a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jog sérelmét.
Látható, hogy Magyarországon a genderidentitás csak bonyolult, bürokratikus út igénybevétele után nyerhet jogi elismerést. Mégis fontosnak tartom, hogy egy olyan nyitottabb és sokszínűbb gondolkodásmódot alakítsunk ki, amely arra sarkallja a genderidentitásukkal küzdő személyeket, hogy vállalják fel önmagukat, és ebben a jog, illetve a társadalom is segítségükre legyen.
- Dr. Tary Katalin
A vendégposztot Dr. Tary Katalin írta, aki Budapesten dolgozik ügyvédjelöltként. Doktori címét a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte, jelenleg ugyanezen Kar Összehasonlító Jogi Intézetének angol szakfordító képzésén vesz részt. (- A szerk.)