Joanna Blakley a fenti videóban összefoglalja az amerikai jogrendszer divatcikkeket érintő szellemi tulajdonjog védelmét. Előadásában elmondja, hogy a divatcikkek sokkal kisebb mértékben részesülnek ilyen védelemben, mint más kreatív termékek, mint film, könyv, vagy zene.

A járható út egyedül a szabadalom, valamint a védjegyjog, hiszen nyilvánvalóan nem (csak) díszítő elemként szolgál a jól ismert márkajelzés egyes darabokon. A szerzői jogi védelem az Egyesült Államokban tehát teljesen kizárt, mivel a divatcikkek túlságosan hasznos tárgynak minősülnek a legteljeskörűbb védelem megszerzéséhez.

Ahogy arra az előző bejegyzésben mi is kitértünk, Blakley is kiemeli, hogy a másolás nélkül nem létezhet divat, és emiatt van a divat világában egy nagyon nyitott és ötletes kreatív ökológia jött létre. Vannak, akik úgy hiszik, van néhány ember a divat tápláléklánc tetején, akik tulajdonképpen diktálják, hogy mit fogunk viselni. De bármelyik tervezővel beszélsz, ideértve ezeket az elit tervezőket, mindig azt mondják, a legfőbb inspirációjuk az utcákról jön, ahol az emberek, mint mi, „remixelik” és összeállítják a saját stílusukat, és innen jön a legtöbb kreatív inspirációjuk. Ez egyszerre egy felülről lefelé és lentről felfelé működő ipar.

Kitér továbbá arra, hogy egyes tervezők a szerzői jogi védelem hiányát kreativitásukkal hogyan tudják pótolni: például Stuart Weitzman, cipőtervező nagyon sokat panaszkodott, amiért másolják termékeit. De egy interjúban azt nyilatkozta, ez arra kényszerítette őt, hogy többet hozzon ki magából. Új ötleteket kellett kitalálnia, új dolgokat, amiket nehéz másolni. Megalkotta tehát a Bowden-teletalpú cipőt amit acélból vagy titániumból kell készíteni, ha ugyanis valamilyen olcsóbb anyagból készülne, az kettétörne. Arra kényszerítette, hogy innovatívabb legyen.

Blakley szerint a digitális kreatív ipar tanulhatna a divatipar védelmi rendszerétől, és egy jó alapot nyújt ez utóbbi ahhoz, hogy az új, ilyen téren meglehetősen szabályozatlan, vagy elavultan szabályozott technológiák egy új, használhatóbb, szabadabb szellemi tulajdonjog védelemben részesülhessenek.