Forrás: www.dezeen.com
Ahogy arról korábbi cikkünkben írtunk a New York-i Metropolitan Múzeum (Met) Divat Intézete érdekes témát választott a 2018 májusától októberig tartó kiállításának: a katolikus egyházat. A Met az a különleges hely, ahol az ilyen típusú kreativitás helyet kap és nem félnek olyan témákhoz nyúlni, mint a divat világa és a katolikus egyház kombinációja. Mindezt úgy, hogy arra közben a katolikus egyház is áldását adta, mivel a Vatikán támogatása jeléül 50 ruhadarabot és egyházi kelléket bocsátott az Intézet rendelkezésére. A kiállítás keretein belül a katolikus egyház ruházatait, illetve az egyházi ruhák által inspirált mai tervezők ruháit mutatják be. Az Intézet a mai napon, 2018. május 10-én nyitotta meg a kiállítást a nagyközönség számára.
A kiállításnak nemcsak a témaválasztása, hanem az azt megnyitó gálaest is az egyik különlegessége, és nemcsak azért, mert az eseményre csak az arra külön meghívott személyek juthatnak be, hanem azért is, mert a Met-gála az azt követő kiállítás témájára épít, így a május 7-én felvonuló sztársereg ruháin a katolikus egyházat jellemző arany motívumok, egyházi kegytárgyak, a bizánci egyházon belül megjelenő mozaikok, illetve a templomok freskóira emlékeztető elemek szerepelnek, mint például Ariana Grande Sixtus-kápolna freskóival díszített Vera Wang ruháján.
Felmerül az emberben a kérdés, hogy vajon a ruhákon szerepeltetett festmények, freskók, piktorgrammok alkotóinak szerzői jogáról megfeledkeztek-e a divatvilág tervezői? Vagy ezeket szabadon, az alkotók, illetve az egyházzal folytatott harc nélkül is felhasználhatják?
A válasz a fenti kérdésre, hogy ezen alkotások közkincsnek minősülnek, mivel az alkotásokat védő szerzői jogi oltalom ideje lejárt és azokat bárki szabadon felhasználhatja. A szerzői jog ugyanis a művet a szerző életében és a halálát követő meghatározott éveken át - hazánkban például hetven, számos más országban azonban csak ötven évig - részesíti védelemben. Manapság az oltalmi idők ütközése már komoly problémákat okoz a szerzői jog jogosultjainak, mivel míg az eltérő védelmi idők miatt az egyik országban már közkinccsé válik a mű (tehát az szabadon felhasználható lesz), addig egy másik államban még szerzői jogi védelemben részesülhet.
Abban az esetben, ha a szerző ismeretlen, akkor a védelmi időt a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától kell számítani.
Ezen több száz éves alkotások esetén a védelmi idő már eltelt, így megnyílt a lehetőség a szabad felhasználásra a divatvilág számára. Fontos kiemelni, hogy akkor is, ha egy mű már közkinccsé vált, az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett jogkezelő szervezet, illetve érdekképviseleti szervezet.
Forrás: www.rebloggy.com
