A Rubik-kockát felteszem, mindenki ismeri. A divatvilágnak is hatalmas inspirációt adott a kis játékkocka, amely az Európai Unió Bírósága (EUB, Bíróság) döntése nyomán többé nem áll európai uniós védjegyoltalom alatt.
Történetünk egészen régre nyúlik vissza, egészen 2006-ig, mikoris a németországi Simba Toys GmbH nevű játékgyártó cég megtámadta a ma már EUIPO (korábban OHIM, European Union Intellectual Property Office) Rubik-kockát védjegyoltalomban részesítő határozatát, azzal az indokkal, hogy sokkal inkább szabadalmi oltalomban kellene azt részesíteni, méghozzá az elforgathatóságában rejlő műszaki megoldás miatt. A hosszadalmas jogvita végére pedig most került sor és az EUB akként döntött, hogy a Rubik-kocka valóban nem lehet védjegy.
Kép forrása: Pinterest
A Rubik-kocka védjegy jogosultja a Seven Towns Ltd. brit cég, amely 1999. április 1. napján nyújtotta be az akkor még OHIM-hoz a védjegy oltalmi igényét, amely védjegyet pár nappal később lajstromoztak is, majd 10 évre rá megújították. A Simba Toys először 2006. november 15-én nyújtott be kérelmet a védjegy törlése iránt, majd több bírói fórumon folytatódott az ügy, mígnem elérkezett a legfelső szintre és az EUB meghozta azon ítéletét, amely hatályon kívül helyezte az ügyben eddig született legmagasabb döntést.
A döntés külön pikantériája, hogy nem a frissebb és nemrégiben jelentősen módosított Tanács 207/2009/EK rendelete az irányadó, hanem még az ezt megelőző, A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20‑i 40/94/EK tanácsi rendeletet az irányadó. Ez azért fontos szempont, mert amikor oltalomban részesült a védjegy, még a régebbi rendelet volt hatályban (egészen pontosan az új rendelet 2009. április 13-án lépett hatályba), így a későbbi rendelet hatálybalépése előtti időszakra, a 40/94/EK rendelet alkalmazandó. Mint minden védjegy-jogszabály, ez is tartalmaz úgynevezett feltétlen kizáró okokat, amelyek érvényesülésekor meg kell tagadni az adott szó, ábra, stb. védjegy-oltalomban való részesítését. Ilyen kizáró okokat felsorol az ítélet is, és kiemeli köztük azt a passzust is, amely így szól:
"...7. cikk. (1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha [...] kizárólag olyan formából áll, amely:
i. az áru jellegéből következik, vagy
ii. a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, vagy
iii. az áru értékének a lényegét hordozza."
A fentiek ismeretében világossá válhat, hogy a Simba Toys többek között a 7. cikk (1) e) ii. pontra hivatkozott, vagyis arra, hogy a Rubik-kocka célzott műszai hatás eléréséhez szükséges formából áll. A (most már csak egykori) védjegy jogosult Seven Towns és a perbe fogott EUIPO azt kérték a Bíróságtól, hogy utasítsa el a Simba Toys keresetét, tekintettel arra, hogy az jogalapjában teljesen megalapozatlan és elfogadhatatlan.
A beharangozó alapján immáron egyértelmű, hogy a Bíróság helyt adott a Simba Toys állásfoglalásának és ítéletében hosszan levezette, hogy pontosan milyen jellemzőket kellett volna, illetőleg kell értékelni, amikor védjegy oltalomról van szó, ilyen például az, hogy figyelembe kell venni a forma grafikus ábrázolásán szabad szemmel nem látható elemeket is, vagyis mint az egyes alkotóelemek elforgathatóságát is.
A Bíróság így ítéletében megsemmisítette az ügyben eddig az előző fórum, vagyis a Törvényszék által meghozott, a védjegy lajstromozását megerősítő ítéletet, valamint az EUIPO szintén ezt megerősítő határozatát.