A Versace olasz divatház elég súlyos pernek néz elébe: ha a bíróság helyt ad a Versace egy korábbi munkavállalója által benyújtott keresetnek, nem csupán óriási kártérítést fizethet, valószínűleg csoportos kereset is indulhat majd ellene, a presztízs vesztésről már nem is szólva.
Kép: Roxanne Lowit
Ugyanis a divatóriás korábbi alkalmazottja keresetében többek között azt állítja, hogy az eladóknak jelezniük kellett egymásnak (beleértve a biztonságiakat), amint egy színes bőrű vásárló lépett a boltba. A keresetlevél alapján az üzletvezető bevezette a D410-es kód rejtelmeibe a később elbocsátott eladót, amely kód jelöli egyébként a fekete ruhadarabokat is.
A már önmagában is nagyon súlyos pont mellett Christopher Sampiro, a felperes, azt is taglalja keresetlevelében, hogy azért bocsátották el, mert kevert rasszhoz tartozik, két héttel azután, hogy munkába állt egy kaliforniai Versace outletben. A kereset szerint miután Sampiro értesítette arról a menedzsert, hogy afroamerikai, zaklatás célpontja volt, majd nemsokkal később meg is váltak munkaerejétől.
Claudia Schiffer és Naomi Campbell, fényképezte: Irving Penn, 1992
A kirúgott dolgozó nem csupán az emberi jogok súlyos megsértésére hivatkozott, munkajogi szabálytalanságokkal kapcsolatban is a bíróság segítségét kérte. A keresetben foglaltak szerint ugyanis a divatház nem fizette ki a ledolgozott óráit, nem vehette ki megfelelően a munkaközi szüneteket és természetesen a már fentiekben is sugallt jogtalan felmondást is támadja.
Az ügy egyébként a magyar jog számára sem teljesen ismeretlen szinten tart, de az USA-ban sokkal gyakoribbak az úgynevezett csoportos keresetek, hiszen a felperes jelenleg más, hozzá hasonlóan elbocsátott személyeket keres, hogy együtt perelhessék a Versace-t. Nem csupán a terheket viselnék együtt, ha megállapítaná a bíróság, hogy a felpereseknek igazuk van és az olasz divatmárka tényleg faji alapon tett különbséget köztük és a vásárlókkal is, úgy várhatóan busás kompenzációban lehet részük.
A csoportos kereset bíróság általi befogadhatóságának kritériuma, hogy a felperesek tényleg azonos helyzetben legyenek, mely bizonyos szinten könnyebbé teszi az ügy elbírálását a bíróság számára, hiszen nem többféle szituációval és osztállyal találkozik a per során, amely egyben kiszámíthatatlanabbá is teszi az ügy kimenetelét, de sokkal súlyosabbá is a magasabb kártérítési összeg és az egyéb jogkövetkezmények miatt.
Természetesen, az olasz divatóriás kérte a kereset elutasítását szinte a benyújtást követően azonnal, és egy közleményt is kiadott gyorsan, melynek lényege akként foglalható össze, hogy a Versace hisz az egyenlő lehetőségekben, elutasítanak mindenféle megkülönböztetést, amely alapulhat akár faji származáson, akár bármi olyan törvény, vagy más jogszabály által tiltott jellemvonáson.
Az amerikai divatvilágban az efféle keresetek egyáltalán nem ritkák, de viszonylag keveset lehet hallani hasonlóról. Pár évvel ezelőtt a Zara egyik volt munkavállalója perelte be a szintén Amerikában bejegyzett vállalatot, amiért jogtalanul bocsátották el jogtanácsosi állásából, továbbá zaklató e-maileket kapott homoszexualitása miatt, de már hallhattunk hasonló perről Kanadában is, szintén a Zara ellen.
