A Tiffany&Co. jogi ügyei körül manapság elég nagy a felhajtás, ugyanis az egyébként is könnyen perbe bocsátkozó társaságnak több perrel is meggyűlt a baja mostanság. Két ügyet fogunk az elkövetkezendő egy hónapban bemutatni, az első (jelen) részben egy olyan ügy kerül középpontba, amelyben a fő kérdés egy fotó, méghozzá abból a jogi aspektusból, hogy mikortól minősülhet az amerikai jog szerint egy szerzői mű eredetinek és megvédi-e vajon a jog a szerző azon jelzését, amelyet azért helyezett el a fotóján, hogy jelezze, ő a mű szerzője.
Forrás: Tiffany & Co. Facebook
Az ügyben az első lépést Peter Gould, New York-i fotós tette meg, keresetében szerzői jogi jogsértésre hivatkozván. Gould állításai szerint a Tiffany&Co. sokszorosította és közzétette weblapján Gould fotóját - természetesen annak hozzájárulása nélkül -, mellyel megsértette a szerzői jogait. A fotós szerint a márka annak érdekében használja fel az ő fotóját, hogy azzal a híres ékszerbrand az Elsa Peretti Ékszereinek eladásait növelje.
Ahogy arra már az Oscar szelfiről szóló posztban is rámutattunk, a fotó szerzői jogi jogosultja annak készítője, és nem egy fotós él azzal a kis apró trükkel, hogy fotóján elhelyezi logóját, vagy azt vízjellel látja el, vagy bármilyen módon megjelöli, hogy az adott fotó hozzá tartozik és melynek következtében egyértelműen megállapítható, hogy kit is illetnek a szerzői joghoz kapcsolódó jogosultságok. Sok esetben azonban, ezeknek a jelzéseknek az eltüntetése a fotó(k)ról egy gyakorlottabb Photoshop felhasználó számára szinte pár percet jelenthet. Ez a cselekmény ugyanakkor az amerikai "Digital Millennium Copyright Act of 1998" (a továbbiakban, mint DMCA) rendelkezéseibe ütközik.
Christy Turlington a Tiffany & Co. arcaként, forrás: Tiffany&Co.
Gould ugyanakkor nem csak azt állítja, hogy a Tiffany&Co. eltüntette a szerző ezen minőségét jelző jelet, hanem, hogy mindezt tudatosan tette. Ennek jelentősége pedig abban áll, hogy a már előbb is említett DMCA rendelkezései szerint ilyen esetben megfelelő és hatásos jogorvoslatot kell biztosítani a sérelmet szenvedett félnek. Jogorvoslat alatt pedig a DMCA azt rögzíti, hogy az a fél, aki úgy véli, hogy szerzői jogát megsértették, szövetségi bíróság előtt indíthat pert méghozzá a méltányos és pénzbeli jogorvoslat elérése végett, viszont az eljáró bíróság lehetőséget kap arra, hogy amennyiben az ellenérdekű fél bizonyítja ártatlanságát (megjegyzendő, hogy a magyar polgári jogban az ártatlanság kifejezés nem használatos, vagyis ebben az esetben a magyar jog szerint azt kellene bizonyítania, hogy a jogsértés felelősségi körén kívül következett be), akkor csökkentheti, vagy akár el is tekinthet a pénzbeli kompenzációtól.
Gould azt is megjelölte, hogy milyen anyagi kompenzációra számít a szerinte jogtalanul felhasznált fotója, és fotójáról eltüntetett jelzés miatt: az elesett nyereségének összegére, nem pénzbeli kárainak megtérítésére, de a törvényi kártérítésre is előterjesztette igényét, amely egyébként 2.500-tól 25.000,- amerikai dollárig terjedhet.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy ezeknek a jeleknek az eltüntetése nem csak az USA-ban bír perindítási lehetőséggel a szerzői jog jogosultja számára, hanem szinte a világ minden országában, ugyanis a DMCA ezen rendelkezése a WCT (WIPO - World Intellectual Property Organization Copyright Treaty, vagyis a WIPO Szerzői Jogi Szerződése) implementálása a nemzeti jogba. Magyarországon a WIPO Szerzői Jogi Szerződést a 2004. évi XLIX. törvény hirdette ki, de "a WCT a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2002. március 6-án lépett hatályba." - a törvény szövege szerint.
Forrás: Tiffany&Co.
