Évek óta hallhatunk arról, hogy a mesterséges intelligencia milyen ütemben fejlődik - ha máshol esetleg nem is, de a filmvásznon visszaköszönnek az egyes utópisztikus gondolatok, gondolok például a Mátrix-filmekre, vagy a pár évvel ezelőtti Her című mozira. Vajon azonban a divatszakmában van-e a mesterséges intelligencia műveire igény, vagy egyáltalán létjogosultsága és ha igen, mégis miképpen alakulhat az így készült mű jogi védelme?
Kép forrása: blog.neosperience.com
Az elmúlt évben a Stitch Fix nevű divatház volt az első, aki már a tervezési folyamatok során igénybe vette a mesterséges intelligenciával rendelkező gépek segítségét, és a végeredmény is egészen szemrevalóra sikerült, de a "nagy" kifutókon még egyelőre nem találkozhattunk ilyen kreációkkal, vagy legalábbis még nem adtak ilyenről hírt a high fashion divatházak.
Sok országban magát a mesterséges intelligencia jogi fogalmát sem határozták még meg. Ebbe a kategóriába tartozik Magyarország is, hiszen a jogalkotó nem foglalkozott még a mesterséges intelligencia fogalmának kidolgozásával és valamely jogszabályunkba történő beemelésével, nemhogy azzal, hogy a gép által létrehozott műnek ki a szerzője. Ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államokban a jogalkotók és a kormány munkatársainak figyelmét már kezdi felkelteni az eddig ott is szabályozatlan jogterület. Vajon tényleg szabályozatlan jogterületről van szó?
Malgosia Bela in Christian Dior Haute Couture by John Galliano, photographed by Steven Meisel, Vogue US, 1999, forrás: The Red List
Tavaly tavasszal az amerikai kormány kijelentette, hogy el kell kezdeni foglalkozni azzal, hogy miképpen szabályozandó a technológia még akkor is, ha szükség van az emberi közbenjárásra a működéshez, és ennek megfelelően egy külön bizottság foglalkozott a kérdéskörrel, tanulmányozta a lehetőségeket. Ennek következtében pedig arra jutottak, hogy ilyen szabályozásra még valószínűleg az USA-ban várni kell, és ez az időszak akkor jöhet el, amikor a mesterséges intelligenciának gyakorlati, mindennapi kihasználtsága is azt indokolttá teszi. Szerintem rendkívül érdekes, hogy a mindennapi kihasználtsághoz köti a bizottság (és ezzel egyidejűleg a jogalkotó is) a jogszabály megalkotását, hiszen a divatiparon kívül már több művészeti ágban jeleskednek gépek például kép megalkotásában, vagy novellaírásban. Kíváncsian várom, hogy az amerikai jogalkotó mikortól látja a mindennapok során kihasználtnak a kérdéskört, majd ha például Siri megtervez egy tárgyat, esetleg ruhadarabot, vagy már egy egész kollekciót?
A gépek által létrehozott művek jogi védelme
Habár teljesen más jogi aspektusból kell ezt a kérdést megközelíteni, az amerikai jogtörténetben vizsgáltak már olyan ügyeket, hogy pontosan ki is egy-egy fotó szerzője. Mi is foglalkoztunk már az Oscar-selfie-vel és a Szerzői jog a XXI. században blog írói pedig - az egyik személyes kedvenc jogesetemmel - a Makákó-selfie-vel. Leginkább talán az utóbbi ügyhöz hasonlíthat a gép által létrehozott mű szerzőségének kérdése, szeretném megjegyezni, hogy az amerikai jogszabályokban ugyanakkor nem található meg explicite, hogy a művet emberi munkával kell létrehozni. Kivéve, persze az amerikai szerzői jogi törvényt, amely egy az egyben kimondja, hogy "az USA Szerzői Jogi Hivatala csak akkor regisztrálja a művet, ha azt emberi lény hozta létre".
A Makákó-szelfi, főszerepben Naruto.
Kép forrása: Szerzői jog a XXI. században blog
A már fent is említett, Makákó-szelfi jogeset kapcsán ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy a szerzői jogi védelmet csak és kizárólag emberi lény által létrehozott mű élvezhet, hiába harcolt a PETA nagy erőkkel azért, hogy a szelfi szerzője Naruto legyen, és a bíróság kimondta, hogy a szerzői jogi védelem csakis a szellemi munkának gyümölcsét illetheti.
A magyar, szerzői jogról szóló törvény vonatkozó bekezdése (A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).) is ezt az elvet követi, hiszen az "aki" vonatkozó névmás még a nyelvtan iránt semmi szeretetet nem táplálókban is kelt egy olyan benyomást, hogy a szerzőnek egy személynek (embernek) kell lennie.
Forrás: welkermedia.com
Véleményem szerint előbb-utóbb a divatiparban nélkülözhetetlen lesz mesterséges intelligenciával bíró gépek alkalmazása, szépen lassan a kifutókon egyre több gép által is tervezett kreációt láthatunk majd és talán arra is megoldást nyújthat a technika beemelése a divatvilágba, hogy a mai napig is létező rabszolgamunka felszámolásra kerülhessen. A gépek szerzőségére viszont úgy gondolom, jelen keretek között a szabályozás megfelelőnek tekinthető, hiszen ahogy már arra az amerikai kormány is rávilágított, még egyelőre a gépek tervezésre "alkalmazása" a divatvilágban még nagyon ritka és nincs gyakorlati jelentősége. Ugyanakkor az is iránymutató, ami a Makákó-szelfi ügy kapcsán a bíróság leszögezett: az ember elengedhetetlen kelléke a szerzőségnek, így nem valószínű, hogy a közeljövőben valamely divatcikket egy mesterséges intelligenciával rendelkező géphez köthetünk szerzői jogi kontextusban.
