Immáron nem csak Amerikában, hanem hazánkban is teret hódítanak az úgynevezett közösségi média influencerek, vagyis azon személyek, akik hatalmas számú követőiknek köszönhetően úgy befolyásolják a mindennapi Instagram, SnapChat, Facebook vagy éppen YouTube által diktált divatot, hogy észre sem vesszük. Ez fogyasztóvédelmi szempontból pedig több, mint aggályos. Ennek orvoslására már rengeteg fellépés, próbálkozás történt, például nemrégiben a Facebook és az Instagram is módosította felhasználói szabályzatát és az üzleti oldalak számára szigorította azokat: az oldalaknak meg kell jeleníteniük valamilyen formában (ennek módja eltérő a két közösségi média platformon), ha fizetett együttműködés keretében egy posztot közzétételre. 

Kendall Jenner és Bella Hadid mindketten szépszámú Instagram követőtáborral rendelkeznek
Forrás: Pinterest

Valószínűleg nem kell magyarázni ennek a miértjét, de azt fontos kiemelni, hogy napjainkban sokkal több kiskorú (vagyis 18. életévét be nem töltött személy) használja ezeket az oldalakat, mint például már egy korombeli (húszas évei közepén járó ember) és meglehetősen másképpen reagálnak a különböző behatásokra. Azt is meg kell jegyezni, hogy nem csak a kiskorúakat teszi ki a XXI. század a fogyasztói társadalom veszélyeinek: a nyugdíjas-, vagy akár már negyven, vagy ötven évet betöltött személyeket is érintheti negatívan a nem megfelelően megjelölt hirdetés. Ennek oka pedig azon gyors tempójú fejlődés, amivel nem mindenki tudta felvenni a ritmust, ezáltal pedig ez a korosztály sokkal fogékonyabb gyakorlatilag mindenre, ami - nem csak a közösségi oldalakon - az interneten előfordul. Az Index két évvel ezelőtt írt cikke remekül bemutatta ezt a problémát, a cikk itt olvasható.

Jelen cikk apropója ugyanakkor a nemrégiben szigorított Instagram felhasználási szabályzatának valószínűsíthető utóélete, illetőleg az, hogy az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság miként reagál az amerikai influencerek és celebek Instagram-jelenlétére, majd pedig röviden a magyar fellépés is bemutatásra kerül. 

Az Instagram felhasználási szabályzatának már nagyon időszerű volt azt is bevezetnie, hogy egy több tízezer, százezer, vagy akár milliós nagyságrendű követőkkel rendelkező személynek vagy márkának ne legyen elegendő csupán hashtaggel, azaz a kis kettős kereszttel megjelölni, ha együttműködik valakivel, hanem mintha egy helyszínt jelölne meg az oldalt kezelő, fel kell tüntetnie, ha fizetett együttműködésről van szó. Maga az Instagram meg is határozza azt a jelenséget, amit mindenképpen meg kell jelölnie az Üzleti Instagram Oldal kezelőjének: ez pedig nem más, mint a branded content fotó, vagyis a márkával ellátott tartalommal bíró fénykép. Az Instagram egyébként az összes üzleti oldalnak feldobta saját Történetében, hogy miként is kell ezt jelölni, mi a követendő eljárás. Szimpatikus lehet sokak számára, hogy az Instagram példálózó jelleggel meg is határozta, mely esetben kell a követők figyelmét felhívni a rejtett reklámra: "...például, ha a kép készítője, vagy közzétevője pénzt kap a posztért cserébe." Ugyanakkor fontos felhívni arra is a figyelmet, hogy az Instagram gondosan azt is belefoglalta a szabályzatába, hogy ha bármilyen értékcsere (például a fotó közzétevője nem pénzbeli juttatásban részesül, hanem elektronikai cikkeket, ékszereket kap a posztjáért cserébe) történik az üzletfelek között és ennek következtében jelenik meg a reklám, szintén köteles a közzétevő megjelölni, hogy fizetett együttműködésről van szó. Ez pedig abból a szempontból érdekes, hogy a barterszerződések mögé többé felesleges bújnia bárkinek is, ugyanis akkor is értékcsere történik. 

Nikki Giavasis
Kép: @nikkigiavasisofficial Instagram

És igen szigorúak a szankciók: az Instagram - bár elég valószerűtlen, hogy valaha is él majd ezen eszközével - akár még törölheti is annak a felhasználónak a fiókját, amelyik megsérti az Instagram bármely szabályzatát, hiszen az Insta ÁSZF-je szerint az, aki használja az Instagramot, mint szolgáltatást, a használattal egyidejűleg elfogadja az Instagram összes szabályzatát.  

Magyarországon még pár hónappal ezelőtt söpört végig a hír, hogy a Gazdasági és Versenyhivatal (GVH) is érdeklődik a magyar celebvilág közösségi médiában megjelenő fizetett együttműködései iránt, hiszen rengetegszer nem kerül feltüntetésre annak a ténye, hogy termékelhelyezésről van szó. Sok magyar influencer, vagy celeb, etc. használja ugyanakkor a hashtag-ben a promoció szót (ékezettel, vagy anélkül), vagy egyéb erre utaló változatot, de sajnos azok nem mindenkinek és nem minden esetben egyértelműek. Elengedhetetlen, hogy a GVH konkrét iránymutatással lássa el hazánk immáron több tízezer (és nem csak magyar) követővel rendelkező Insta-elitjét, viszont ettől függetlenül az elsődleges szabályzat, amit követniük kell, az az Instagram szabályzata.  

Dukai Regina egy Instagram posztja alatt a "promocio" hashtaggel jelölte meg, hogy fizetett együttműködés keretein belül posztolta a fenti képet. 
Forrás: Dukai Regina Instagram, @reginadukai

Amerikában ezzel szemben már konkrét megkeresések is történtek: a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság írt több tucat levelet Instagram influencereknek és celebeknek a rejtett promóciók megjelenítésével kapcsolatban. Ezekben a levelekben valószínűleg nagyobb értékű pénzbüntetés kiszabásának lehetőségét hangsúlyozhatták abban az esetben, ha a közzétevő elmulasztja megjelölni, hogy promócióról van szó, ugyanis az utóbbi időben például Emily Ratajkowski a fizetett együttműködései keretein belül posztolt fotói alá már feltünteti a "spon" hashtaget, ezzel utalván a szponzorációra. 

Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság ugyanakkor valamelyest a nyílt kommunikáció híve, ugyanis megjelenítette a leggyakrabban feltett, vagy leghasznosabbnak tűnő, hozzá beérkezett kérdéseket, amelyekre összefoglaltan válaszolnak is. (A honlap itt érhető el.) 

Az a kérdés viszont, hogy globális szinten hogyan lehet kezelni ezt a problémát, túlságosan összetett ahhoz, hogy akár két vagy három sorban, esetleg ötlettel megoldható legyen. Szükség van ugyanis a globális szintű fellépésre és megoldásra, hiszen pont a közösségi média világa az, ami a határok elmosódásával utat nyit afelé (mindenféle kerítés ellenére), hogy egy akár japán, dél-afrikai, ausztrál vagy amerikai Instagrammer életébe betekintést nyerhessünk, de ez oda-vissza is igaz (bár a magyar nyelvvel gondolom jópár külföldinek meggyűlik a baja). Mindenesetre az dicséretes, hogy mind a hazai, mind pedig a külföldi hatóság egyáltalán foglalkozik a problémával - még ha csak olyan szinten is, hogy egy egységes iránymutatást tervez készíteni, hogy minket, fogyasztókat semmiképpen se tévesszenek meg.