Donald Trump nemrég bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a klímaváltozás elleni globális összefogást jelentő megállapodásból. A Párizsi Klímaegyezményt 2015-ben hosszas tanácskozás után 195 ország írta alá, amely 2020-tól lép hatályba és fő célja, hogy a globális felmelegedést 2 °C alatt tartsa. Trump döntésével előkelő társasághoz csatlakozhatnak az amerikaiak, rajtuk kívül csak két olyan ENSZ-tagország van, amely nem része a párizsi egyezménynek: Szíria és Nicaragua.
Mivel a Párizsi egyezmény 2020-tól lép hatályba és nem ennyire egyszerű kilépni belőle, sokan reménykednek, hogy az egyezmény hatályba lépésének évében esedékes elnökválasztás majd pozitív eredménnyel zárul, legalábbis Földünk és védelme szempontjából.
De mi a helyzet a divatiparral? Milyen hatással lehet rá a Párizsi klímaegyezmény, vagy az abból történő kilépés?
Köztudott, hogy az olajipar után a divatipar a világon a 2. legnagyobb szén-dioxod kibocsátó. A Föld teljes szén-dioxid kibocsátásának 10%-át teszi ki ez az ág, ami nem is csoda, hiszen csak a textil- és ruhaipar több mint 2 millió tonna szén-dioxidot termel évente. Mindamellett, hogy virágzik a fast fashion, (erről szóló korrábbi cikkeinket itt és itt találjátok) egyre többet lehet hallani, a slow fashion mozgalomról (erről pedig itt írtunk) és a legnagyobb márkák törekvéseiről, hogy folyamatosan előrelépéseket tesznek a környezetvédelem érdekében.
(A fast fashion Földünkre gyakorolt káros hatásáról korábban már olvashattatok.)
Még az egyezmény aláírása előtt, Eric Liedtke, az Adidas világmárkáért felelős igazgatósági tagja elmondta: "Komoly előrelépésnek tartom, hogy a világ vezetői egy ilyen egyezmény megalkotására és aláírására készülnek, de nem kellene, hogy megmondják nekünk, hogy mit hogyan tegyünk. Ennek az iparágnak nincsen több ideje kivárni, hogy a felsőbb vezetők megmondják, mit csináljunk. Szeretnénk, ha mindenki aki ennek az iparágnak a képviseljője, az asztal köré ülne és közösen megalkotnánk a megoldást a globális problémákra. "
2012-ben a Levi Strauss & Co. elkötelezte magát, hogy 2020-ra 25%-al fogják csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. 2014-re, már 20%-al csökkentették is, 2016-ban pedig további célokat tűztek ki a környezetvédelem érdekében.
Nyilvánvalóan a divatipar egyes szekcióinak különböző mértékű környezetromboló hatása van. A legveszélyesebb a nyersanyag szféra. Egyes nyersanyagok, mint a pamut és a kasmír, óriási mennyiségű villamos energiát és vizet igényelnek, és a fejlődő világ olyan részeiről származnak, amelyek különösen érzékelik az éghajlatváltozás korai hatásait, mint például az áradások és az aszály fokozódása. A nyersanyag után a szállítás és a logisztika a leginkább káros, így elsősorban ezt a két ágat kell újragondolniuk a gyártóknak, ha csökkenteni szeretnék a károsanyag-kibocsátást.
Azon kívül, hogy a világmárkák többsége elkötelezte magát a a megújuló energiaforrások gyártásba történő beiktatása mellett, fontos, hogy a kisebb ruhaipari és textilipari cégeket is támogassák. "Mint a világ egyik legnagyobb ruházati cége, igen nagy felelősséggel tartozunk, hogy motiváljuk a kisebb láncokat, akik szintén befolyásolhatják a náluk kisebbeket, ezzel hatalmas változást eredményezve." - mondta Pierre Börjesson, a H&M környzetvédelmi programjának felelőse.
Szóval ahogy látjuk a motiváció megvan, de vajon Trump bejelentése mennyire korlátozhatja a divatipar törekvéseit?
Nem sokkal Trump bejelentése után Amerika legnagyobb cégeinek vezetői, mint Robert Iger, a Disney vezérigazgatója, vagy Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója, nyílt levelet írtak alá, amiben bejelentik, továbbra is a Párizsi Egyezményben foglaltakra fognak törekedni. Mindezek ellenére ha Amerika végleg eláll az egyezménytől, egy olyan fontos politikai és állami nyomás terhe alól esnek el a cégek, ami nélkülözhetetlen lenne a hosszú távú eredményesség érdekében.
Jól mutatja ezt, hogy amikor májusban a Tiffany & Co. többek közt a New York Times magazinban egy hirdetésben felszólította az elnököt, hogy tartsa magát a Párizsi klímaegyezményhez, a közönség reakciója nagyon vegyes volt. Michael Kowalski, a márka vezérigazgatója a háborgóknak elmondta: "Ez nem politika, ez tudomány."
A Nike továbbra is tiszteletben tartja az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának "Jobb épületek" (Better Buildings) kihívásaival kapcsolatos kötelezettségvállalásait, hogy az épületeik energiahatékonyabbá váljanak. A Nike még az Obama-kormány alatt, de a Párizsi egyezmény előtt aláírta, hogy 2025-re minden a márka tulajdonában lévő vagy általa működtetett létesítményt szerte a világon megújuló energiaforrás fog működtetni. "Nagyot csalódtunk a klímapolitika közelmúltbeli elmozdulásában" - mondta a cég szóvivője. "A Nike úgy véli, hogy az éghajlatváltozás komoly globális fenyegetés, és a világnak radikálisan át kell alakítania az ipari rendszereket, hogy lehetővé tegye az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdasági növekedést."
Rengeteg kérdőjel van az egyezménnyel és annak hatásával kapcsolatban, de azt láthatjuk, hogy a motiváció akkor is megvan a nagy cégeknél a változtatásra, ha esetleg Trump bejelentésének tényleges következménye is lesz. Talán pont a közfelháborodás miatt majd összefognak a cégek és megmutatják a világnak, hogy a márkájuk és mindaz amit képviselnek nem ért egyet az amerikai elnökkel. Ami még a változtatás felé irányíthatja a cégeket, hogy a piacnak egyre nagyobb igénye van az ökocímkés termékekre, a kereslet-kínálat modelljét pedig kénytelen minden gazdaságilag sikeres világmárka követni.
