Rihanna nevétől jelenleg két okból is hangos a sajtó: egyrészt nemrég vette át a Harvard Egyetemen az év humanitáriusának járó díjat. Bár hozzánk leginkább csak zenéivel kapcsolatos hírek jutnak el, fontos tudni az énekesnőről, hogy ő maga alapított egy szervezetet, a Clara Lionel Foundation-t, mely nevét nagyszülei után kapta, és fő célja, hogy a szegénységben élő fiatalok iskoláztatását támogassa, de különböző egészségügyi ellátást javító programokat is indított világszerte, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok életminőségét javíthassa. E tevékenységét honorálta a Harvard Alapítvány, melyért járó díjat március elsején vehette át. 

via GIPHY

A másik hír már sokkal kevésbé ad okot az örömre, hiszen a barbadosi énekesnő egy jókora védjegyvita középpontjába került, mégpedig a nevével fényjelzett „Kiss by Rihanna” parfümje miatt. A felperes a „Kiss Nail Products, mely képviselői szerint az alperes megsértette védjegyüket, ezzel megtévesztve a fogyasztókat, mivel alkalmas az énekesnő parfümjének neve arra, hogy a vásárló tévesen azonosítsa a köröm- és egyéb szépségápolási kozmetikumokat forgalmazó cég védjegyével a terméküket.  

A két peres fél: Kiss by Rihanna és Kiss Nail Products
Forrás: kissusa.com,http://rihannadaily.com

A felperes elmondása szerint ugyanis több mint 27 éve használja a KISS védjegyet, melyet a fogyasztók széles körben a körömápolási termékeivel azonosítanak, és méltán kiérdemelte az ismertséget, mivel az általa forgalmazott produktumokat jól ismert tervezők divatbemutatóin használják, és számos híres sajtóorgánumban is megjelentek.

Mivel pedig Rihanna nevével fémjelzett parfüm és a Kiss Nail Products termékei egyazon védjegyosztályba tartoznak, mégpedig a kozmetikumok, köröm- és hajápolási termékek közé, a felperes érvei tehát elég megalapozottak, és jó esélyeket lehet jósolni a Kiss Nail Products sikerének a bíróság előtt.

A fentiek mellett felperes cég azt is sérelmezte, hogy a hírhedt parfüm "#kiss" hashtag használatával van reklámozva a www.rihannanow.com-on, valamint Rihanna személyes Instagram-fiókja által is: 

@badgalriri bátran használja a #kiss-t

Számomra ezen a ponton vált igazán érdekessé a jogvita: vajon lehetne-e védjegyként lajstromozni a fenti hashtag-et? 

Ahogy azt már egy másik cikkünkben megírtuk, óriási szerepe lett a hashtagnek termékek, brandek reklámozásában, azok közönség, fogyasztók általi azonosításában. Azonban bizonyos esetekben nem örülnek a brandek, ha az általuk promotált hashtag esetleg olyan formában kerül felhasználásra, mely nem a márka által terjeszteni kívánt üzenetet hordozza. Vagy akár - ha maga Rihanna használja a már jól bejáratott #kiss hashtagjait a Kiss Nail Products-nak.

A USPTO, azaz az Egyesül Államok Szabadalmi- és Védjegyhivatala szerint a hashtag védjegyként való lajstromozása lehetséges, ehhez viszont számos feltételnek kell megfelelnie. 

A Hivatal többek közt vizsgálja a kontextust, amiben a hashtag el van helyezve. Ismert például olyan eset, amikor egy cég a #sewfun-t szerette volna lajstromoztatni, azonban védelmet nem kapott, mivel csupán arra terjedt ki a funkciója, hogy a cég Twitter oldalán a követőktől érkező kommenteket gyűjtse össze.

Sokszor a hashtagek a márkák egyes reklámkampányaira utalnak, vagy valamilyen- általuk közvetített üzenetet próbálnak promotálni velük, azonban sajnos ezek sem lajstromozhatók védjegyként, hiszen nem konkrét termékkel vagy szolgáltatással azonosíthatóak az fent említett hashtagek. 

Összességében tehát ha hashtaget szeretnénk lajstromoztatni, lényegében ugyanazon szabályok és elvek vonatkoznak a védelem megszerzésére, mint a hagyományos védjegyek esetében: a védjegynek konkrét, meghatározott terméket vagy szolgáltatást kell szimbolizálnia.

A leírtak alapján tehát, ha a Kiss Nail Products netalántán bizonyítja, hogy a kérdéses hashtaget Rihanna előtt is használta, és a fogyasztók e hashtaget nem Rihanna, hanem az ő termékeivel azonosítják, valamint alkalmas arra a Rihanna által használt hashtag, hogy a fogyasztó tévesen összekeverje a termékeket, elvileg pert nyerhetne a hashtag-bitorló Rihannával szemben. Némiképp azonban árnyalja a képet, hogy a képzeletbeli per felperese nem önmagában a #kiss-t, hanem #kissproducts #kissnails #kisslashes-t használja.

Mindenesetre kíváncsian várjuk tőletek egy szavazás formájában, hogy szerintetek melyik fél lenne a nyertes, ha egy ilyen izgalmas jogvitára sor kerülne:

Christian Louboutin neve a védjegy-jogvitákkal a jogászvilágban szinte már eggyé vált, hiszen a csodacipők tervezőjének igencsak sok jogvitában volt már része, legyen szó az Öreg-kontinensről, vagy az Álmok országáról. Jelen bejegyzésben először a cipő- és kiegészítődizájner-márka legfrissebb, svájci illetőségű esete kerül bemutatásra, majd röviden ismertetésre kerül szívemhez legközelebb álló divatjogi per: a Louboutin v. Yves Saint Laurent és annak védjegyjogi jelentősége.

Red Sole. Forrás: christianlouboutin.com

A híres, piros cipőtalpaival egyedivé váló Christian Louboutin nemrégiben Svájcban szerette volna védjegy oltalomban részesíttetni Red Sole-t (vagyis a Piros Cipőtalpat), azonban a svájci szövetségi legfelsőbb bíróság helybenhagyta a 2016 áprilisában született azon ítéletet, amelyben az illetékes bíróság kimondta: nem lehet a piros talpakat védjegyoltalom alá vonni. Az áprilisi, azóta már helybenhagyott judícium szerint Red Sole csupán dekorációs elem és nem tekinthető semmilyen formában sem megkülönböztetőnek, ami a világ bármely pontján a legfontosabb kritériuma egy védjegy lajstromozásának.

Louboutin cipellőinek piros talpát egyébként régen az OHIM, ma már EUIPO, vagyis az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala védjegyoltalomban részesíti az Unió egész területén, ahogyan teszi azt az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala is. Azonban egyik területen sem permentes Louboutin élete. Az első, leghíresebb divatjogi vita a Christian Louboutin v. Yves Saint Laurent-ügy volt még 2011-ben, Amerikában. Ebben az ügyben került rögzítésre az, hogy Christian Louboutin piros talpai milyen körülmények között tekinthetőek védjegynek. 

A per középpontjában e két csodálatos lábbeli volt. Forrás: daryo.uz

A bíróság úgy értékelte, hogy amennyiben a piros talp védjegyként minősül, úgy a fogyasztók (értsd: luxus lábbelik fogyasztói) összekötik a piros talpat a Louboutin cipő- és kiegészítőmárka lábbelijeivel és magával a márkával is. Ennek alátámasztására fel is hívta a felperes Christian Louboutint, a márkának azonban nem sikerült bizonyítania az ügy szempontjából leglényegesebb dolgot: a fogyasztók ugyanis akkor nem Red Sole-t látják, amikor egy lábbeli teljesen egyszínű piros, vagyis a védjegy megkülönböztető szerepe ebben az esetben nem érvényesül. 

A cipődizájner legújabb kampányának egyik fotója. Forrás: christianlouboutin.com

Emiatt pedig Christian Louboutin elég rosszul járt, hiszen a bíróság korlátozta védjegyét azokra az esetekre, amikor a piros cipőtalp kitűnik a lépő többi részéből, azaz megkülönböztető szerepe vitathatatlan a talpnak. Ez azt jelenti, hogy Louboutin a pert elvesztette YSL divatházzal szemben, továbbá az előbb leírtak alapján pedig csak olyan cipőkkel szemben áll fenn a jogi védelme, amelyeknek piros a talpa, de a topánka többi részének színe eltér (például fekete cipő, piros cipőtalp). 

A Calvin Klein marketing csapata tökéletes időzítéssel, az Oscar-díjátadót követő napon, illetve a megfelelő név közzétételével jelentette be a 2017-es férfi fehérnemű kampányuk sztárjait: a Holdfény c. film szereplőit.

Forrás: Calvin Klein Facebook

Az elmúlt évek legnagyobb Oscar-bakijából szerencsésen kikerülő, végül a legjobb film kategóriában Oscar-győztes Holdfény, négy férfi szereplőjét (Ashton Sanders, Mahershala Ali, Trevante Rhodes és Alex Hibbert) sikerült leszerződtetniük, köztük az Oscar-díjjal jutalmazott legjobb férfi mellékszereplőt is, Mahershala Alit.

A legjobb film kategóriában győztes Holdfény címét, a borítékok keveredése miatt, csak a Kaliforniai álom című film győzelmének téves kihirdetése után mondták ki (bővebben itt).

A PricewaterhouseCoopers („PwC”) könyvelő cég már 83 éve felel az Oscar-díjakra leadott szavazatok számlálásáért. A szavazatszámlálási eljárás szerint; a PwC-nek teljes titokban kell tartania a szavazatokat, illetve bizalmasan kell kezelnie a nyertesek nevét. Miután a leadott szavazatokat összesítették, a két vezető pozícióban lévő könyvelőnek (jelen gála idején Martha Ruiz és Brian Cullinan) meg kell jegyeznie a győztesek neveit. Ezután összekészítik a két, ugyanazon borítékokkal teli aktatáskát, melyeket az erre elkülönített gépkocsival, titkos úton a helyszínre szállítanak.

A színpadi backstage két oldalának valamelyikén átadják a borítékokat, attól függően, hogy merről megy be a díjátadó személy. Így következhetett be, hogy az egyik oldalon Leonardo DiCaprio által átvett, Emma Stone nevét magában foglaló boríték, a másik oldalon megmaradt, és azt a következő nyertest kihirdető színészpárosnak adták át.

Martha Ruiz és Brian Cullinan a nyertesek neveit tartalmazó aktatáskákkal
Forrás: www.i2.cdn.turner.com

A világtörténelem legnagyobb Oscar-bakija, feltételezhetően Cullinan által átadott másodboríték miatt történt meg.

A könyvelő cég teljes mértékben vállalta a felelősséget a bekövetkezett káoszért és elnézést kért mind a Holdfény, illetve a Kaliforniai álom alkotóitól, mind pedig a rossz győztest felkonferáló személyektől. Egyes ügyvédek állítása szerint a PwC megsértette- az angolszász jogban ismert - gondossági kötelezettségét (duty of care), amely alapján az Akadémia kártérítésre lenne jogosult.

Az Akadémia valószínűleg azért nem indít kártérítési pert, illetve nem mondja fel a hosszú évek óta fennálló jogviszonyát a PwC-vel, mert a szavazatszámlálási eljárás bonyolultsága miatt nehéz lenne megbízható új céget találni, ráadásul a PwC más könyvelési munkákat is ellát az Akadémiának.

Forrás: www.bellanaija.com

Az Oscar történetében bekövetkezett valószínűleg legnagyobb malőr nem csökkenti a nyertes film, illetve a szereplők nagyszerűségét. A Calvin Klein férfi fehérnemű kollekciójának történetében először fordult elő, hogy egy film, ráadásul Oscar-díjas film, szereplőgárdája szerepeljen reklámarcaként. Raf Simons, a Calvin Klein kreatív igazgatója szerint, nagy elismerés a divatcégnek, hogy ilyen nagyszerű színészekkel dolgozhattak együtt, akik a lelküket is hozzáadták szerephez, így alkotva valami teljesen emberi, szívhez szóló történetet.

A Tiffany&Co. jogi ügyei körül manapság elég nagy a felhajtás, ugyanis az egyébként is könnyen perbe bocsátkozó társaságnak több perrel is meggyűlt a baja mostanság. Két ügyet fogunk az elkövetkezendő egy hónapban bemutatni, az első (jelen) részben egy olyan ügy kerül középpontba, amelyben a fő kérdés egy fotó, méghozzá abból a jogi aspektusból, hogy mikortól minősülhet az amerikai jog szerint egy szerzői mű eredetinek és megvédi-e vajon a jog a szerző azon jelzését, amelyet azért helyezett el a fotóján, hogy jelezze, ő a mű szerzője.

Forrás: Tiffany & Co. Facebook

Az ügyben az első lépést Peter Gould, New York-i fotós tette meg, keresetében szerzői jogi jogsértésre hivatkozván. Gould állításai szerint a Tiffany&Co. sokszorosította és közzétette weblapján Gould fotóját - természetesen annak hozzájárulása nélkül -, mellyel megsértette a szerzői jogait. A fotós szerint a márka annak érdekében használja fel az ő fotóját, hogy azzal a híres ékszerbrand az Elsa Peretti Ékszereinek eladásait növelje.

Ahogy arra már az Oscar szelfiről szóló posztban is rámutattunk, a fotó szerzői jogi jogosultja annak készítője, és nem egy fotós él azzal a kis apró trükkel, hogy fotóján elhelyezi logóját, vagy azt vízjellel látja el, vagy bármilyen módon megjelöli, hogy az adott fotó hozzá tartozik és melynek következtében egyértelműen megállapítható, hogy kit is illetnek a szerzői joghoz kapcsolódó jogosultságok. Sok esetben azonban, ezeknek a jelzéseknek az eltüntetése a fotó(k)ról egy gyakorlottabb Photoshop felhasználó számára szinte pár percet jelenthet. Ez a cselekmény ugyanakkor az amerikai "Digital Millennium Copyright Act of 1998" (a továbbiakban, mint DMCA) rendelkezéseibe ütközik.

Christy Turlington a Tiffany & Co. arcaként, forrás: Tiffany&Co.

Gould ugyanakkor nem csak azt állítja, hogy a Tiffany&Co. eltüntette a szerző ezen minőségét jelző jelet, hanem, hogy mindezt tudatosan tette. Ennek jelentősége pedig abban áll, hogy a már előbb is említett DMCA rendelkezései szerint ilyen esetben megfelelő és hatásos jogorvoslatot kell biztosítani a sérelmet szenvedett félnek. Jogorvoslat alatt pedig a DMCA azt rögzíti, hogy az a fél, aki úgy véli, hogy szerzői jogát megsértették, szövetségi bíróság előtt indíthat pert méghozzá a méltányos és pénzbeli jogorvoslat elérése végett, viszont az eljáró bíróság lehetőséget kap arra, hogy amennyiben az ellenérdekű fél bizonyítja ártatlanságát (megjegyzendő, hogy a magyar polgári jogban az ártatlanság kifejezés nem használatos, vagyis ebben az esetben a magyar jog szerint azt kellene bizonyítania, hogy a jogsértés felelősségi körén kívül következett be), akkor csökkentheti, vagy akár el is tekinthet a pénzbeli kompenzációtól. 

Gould azt is megjelölte, hogy milyen anyagi kompenzációra számít a szerinte jogtalanul felhasznált fotója, és fotójáról eltüntetett jelzés miatt: az elesett nyereségének összegére, nem pénzbeli kárainak megtérítésére, de a törvényi kártérítésre is előterjesztette igényét, amely egyébként 2.500-tól 25.000,- amerikai dollárig terjedhet. 

Fontosnak tartom kiemelni, hogy ezeknek a jeleknek az eltüntetése nem csak az USA-ban bír perindítási lehetőséggel a szerzői jog jogosultja számára, hanem szinte a világ minden országában, ugyanis a DMCA ezen rendelkezése a WCT (WIPO - World Intellectual Property Organization Copyright Treaty, vagyis a WIPO Szerzői Jogi Szerződése) implementálása a nemzeti jogba. Magyarországon a WIPO Szerzői Jogi Szerződést a 2004. évi XLIX. törvény hirdette ki, de "a WCT a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2002. március 6-án lépett hatályba." - a törvény szövege szerint.

Forrás: Tiffany&Co.