A következő napokban Szalai Imi munkáit fogjuk bemutatni egy-egy posztban, aki egy gyönyörű fotósorozatot készített számunkra a szintén gyönyörű modelljeinkről, Dettiről és Melindáról. Az eredmény magért beszél: 

Hamarosan elérhető lesz saját weboldala is, ahol a többi munkája is megtalálható lesz: www.bijouxperdus.com

Addig is szolgáljanak ízelítőül az általunk megosztott képei. :) 

A címben szereplő idézet Paul Valéry-től származik.

Mint azt már előző cikkeinkben is említettük, az elmúlt évtizedekben óriási mértékben zuhantak a ruhaneműk árai, ma már fillérekért megkaphatjuk az üzletekben azokkal a ruhákkal szinte egy az egyben megegyező, - persze lényegesen silányabb anyagból készült - másait, amiket az általunk kedvelt hírességek viseltek akár néhány nappal ezelőtt. A divatcégek marketingje arra buzdítja a fogyasztókat, hogy minél többet, minél gyakrabban vásároljanak, és hát miért ne tenné, ha olyan olcsón lehet hozzájutni a legdivatosabb darabokhoz, hogy a kis kiadás nem terheli meg a pénztárcánkat különösebben. Biztos sokan elgondolkoztatok azon, hogy vajon egy egy-két ezer forintos póló vajon mekkora profitot termel a cégnek, hogy megérje legyártani valahol Ázsiában, majd odaszállítani a hozzánk közeli üzletbe? Mennyi lehet az előállítás költsége? Ha nem mi, akkor ki fizeti meg a valódi árat? Röviden és tömören: környezetünk, hiszen a divatipar a világ második legkörnyezetszennyezőbb iparága, illetve azok az emberek, akik méltatlan és sokszor életveszélyes körülmények között, éhbérért robotolva varrják meg az áhított ruhadarabjainkat.

Forrás: http://goodonyou.eco

Ennek a pazarló tendenciának megfékezésére jelent meg nemrégiben a slow fashion mozgalom, mely igyekszik a fogyasztók körében egyfajta tudatosságot kialakítani ruhavásárláskor.

Az átlag vásárló ugyanis amikor belép egy fast fashion üzletbe, mit sem sejt arról, hogyan készültek azok a termékek, amiket megvásárol, boldogan viszi a divatos és olcsó darabokat a pénztárhoz. Azonban jogunk van tudni, kik, milyen körülmények között robotolva készítették ruháinkat, és ha a gyártási körülményeket megismerjük, akkor ennek tudatában felelősségteljesebben fogunk talán vásárolni. Mint ahogy ma már az élelmiszerek terén már kialakult egyfajta norma, hogy a jóval átlagáron alóli húsra már gyanúsan tekintünk, vajon azt milyen körülmények között dolgozták fel, úgy a divatcikkek között is keresnünk kell azokat a márkákat, melyek igyekeznek változtatni a tömeggyártás pazarló, embertelen gyakorlatán.

A slow fashion képviselői tehát olyan vállalkozások, melyek környezettudatos és etikus módon állítják elő a divatcikkeket, és igyekeznek olyan termékeket alkotni, melyek maradandóbbak, időtállóbbak, mind minőségben, mind pedig stílusban.

Következzen tehát néhány képviselője a mozgalomnak, melyek számomra a legérdekesebbek:

Emma Watson:

A slow fashion talán legismertebb képviselője a brit színésznő, Emma Watson, aki legújabb filmje, a Szépség és a Szörnyeteg bemutatója apropóján számos eseményen és partyn volt és még lesz is kiemelt vendég. Ezekre az eseményeken kizárólag olyan ruhákat visel, melyek minden összetevői környezettudatos eljárással készültek, illetve újrahasznosításra kerültek. Ezeknek a daraboknak a bemutatására egy külön Instagram fiókot indított, hogy a rajongók minél többek tudhassanak meg ezekről a darabokról, tervezőikről, előállításukról.  

A ruha pedig így fest a színésznőn:

Forrás: instagram.com/the_press_tour

Jake + Maya Kids

Hála a Jake + Maya Kids-nek, már a legkisebbek is megismerhetik a slow fashion koncepcióját, és még divatosan is öltözködhetnek: a divattervező édesanya megelégelte, hogy folyamatosan növésben levő gyermekeinek hétről hétre újabb és újabb ruhákat kell venni,mely egyrészt óriási kiadással, de főként rengeteg pazarlással is jár. Megalkotta tehát saját márkáját, és kifejezetten olyan ruhákat készít, melyek méretei a gyermek növésével állítható, így ugyanazt a ruhadarabot több évig tudja használni a csemete. A kollekció nem csak a spórolásban segít, hanem a gyermekek is hamar megtanulják, hogy néhány mozdulattal a kinőtt holminkból szinte újat lehet varázsolni, csak némi kreativitás kell hozzá. Az pedig már csak hab a tortán, hogy minden darab úgy lett megalkotva, hogy minél kevesebb anyagot pazaroljanak el elkészítésükkor.

A kollekció darabjait még nem lehet megvásárolni, viszont bárki támogathatja az egyedi ötletet a Kickstarter.com-on, és a támogatásért cserébe kedvezményesen lehet hozzájutni a márka egy-egy darabjához, ha sikerül megvalósítani a projektet.

Forrás: kickstarter.com

Touch Me Not

Végezetül pedig következzen a mozgalom egyik elsők között létrejött magyar képviselője, a Touch Me Not. Minden egyes ruhadarabjukat minősített (GOTS, azaz Globális organikus textíl szabványnak megfelelő), organikus textilekből készítik, mely garantálja, hogy a textilek sem az alapanyaggyártás során, sem pedig a későbbiekben nem lettek a környezetet károsító vegyszerekkel kezelve vagy festve. Emellett mind az alapanyagok előállítása, mind maga a termék létrehozatala gyermekmunka-mentesen történik, ráadásul minden egyes ruhadarab Magyarországon kerül legyártásra. 

Weben keresztül (itt) is megrendelhetőek az iszonyú kényelmes és praktikus darabjaik, de a Prezent ökotudatos ajándékboltban is hozzájuk lehet jutni, számos más, szintén hasonló jó ügyet szolgáló termék mellett.

Forrás: http://touchmenotclothing.com

A svéd Hennes und Mauritz (H&M) fast fashion óriás nagyon jól válogatja meg azokat a cégeket, amiket felvásárol, vagy éppen alapít és felfuttat. A legújabb ezen dobása: ARKET. 

Forrás: Harper's Bazaar

Külföldi források szerint az ARKET maga lesz a modern piac (angolul market), amely elengedhetetlen termékeket kínál majd nőknek és férfiaknak (és a semleges neműeknek?), gyerekeknek, valamint a lakberendezést kedvelőknek. Az ARKET üzleteiben természetesen majd H&M márkájú holmikat nem lehet majd fellelni, viszont más, nem ilyen márkájú terméket természetesen a saját, ARKET produktumokkal egyetemben. Árazását tekintve az amerikai üzletek a H&M árai fölé lőnek: egy férfi póló kb 39 euróba (42 dollárba, azaz 12 ezer forintba) és 115 euróba, azaz majdnem a háromszorosába is kerülhet.

Ulrika Bernhardtz, az ARKET kreatív igazgatója a Business of Fashion oldalnak adott interjújában kiemelte, hogy fontosnak tartja, hogy több márkát válogasson egy tető alá a modern fogyasztók kívánságának megfelelvén, annak érdekében, hogy számukra minél kényelmesebb legyen a vásárlás. A kreatív igazgató ugyanakkor azt is kiemelte, hogy fontos számukra a minőség is, valamint az ügyvezető igazgató, Lars Axelsson nyilatkozott arról, hogy mit gondolnak, mi fontos a modern fogyasztó számára és úgy gondolják, ezeket a dolgokat az ARKET-tel most elhozták nekik/nekünk: "A ma fogyasztója nagyon elfoglalt és a kényelem mellett egy olyan helyet is keres, ami igazán élvezetes számára. Célunk olyan termékek árusítása, amik egyszerűek, időtállóak, de ugyanakkor funkcionálisak is." 

Az új márka árszabása magasabb lesz, mint a H&M-é.
Forrás: Business of Fashion

Az üzlet első boltja Londonban, a Regent streeten nyílik majd, aztán pedig Koppenhágában, majd pedig Münchenben tárja ki kapuit az elfoglalt, de kényelmet kereső vásárlók számára. Mint az már az első üzletek lokációjából is kitűnik, az ARKET emberei elsősorban Európára fókuszálnak, de nyitottak a többi kontinens tekintetében is. Elképzelésük szerint a boltokban még kávézó és étterem is lesz, mindezt pedig a skandináv lakberendezés, ottani kávézók és éttermek klasszikus enteriőrjének kialakításával. 

A névválasztásnak egyébként már köze sincs az előbb bevezetett angol market szóhoz, sokkal inkább a svéd nyelvhez: lap, így egyaránt szimbolizálja a svéd, skandináv gyökereket, valamint a tisztalapot is, amellyel a kreatív igazgatója úgy érzi átadhatják azt az optimizmust és annak a lehetőségnek a felfogását, amely áthatta őket az új márka alapításakor, kitalálásakor. Az egyébként nem derül ki, hogy mennyire fast fashion jellegű üzletláncot hoztak létre, melyek azok a jegyek, amitől megszabadulnának és melyek azok, amelyektől nem. Az is kérdéses, hogy stílusát tekintve, a nagy vetélytárs, Zara-val mennyire fogja majd tudni felvenni a versenyt, egyáltalán célkitűzés volt-e az ARKET részéről ez. 

Mivel egyelőre Magyarországon nem terveznek üzletet nyitni, így egy párórás repülő, vagy vonatúttal érhető el blogunk szerkesztősége számára, de amint meglátogatunk egy ilyet, beszámolunk személyes tapasztalatainkról is. Addig is, a H&M romantikus tavaszi kampányának fotóit szeretnénk a kedves Olvasó figyelmébe ajánlani, ami éppen ma debütált Magyarországon. 

A Tiffany&Co. jogi ügyei körül manapság elég nagy a felhajtás, ugyanis az egyébként is könnyen perbe bocsátkozó társaságnak több perrel is meggyűlt a baja mostanság. Két ügyet fogunk az elkövetkezendő egy hétben bemutatni, a második (jelen) részben egy munkajogi ügyet fogunk röviden bemutatni és ismertetni az ahhoz kapcsolódó jogszabályokat, illetve megpróbáljuk megjósolni a lehetséges végkimenetelét az ügynek.

Az ügy középpontjában egy diszkriminációra épülő munkajogi kérdés került: a felperes, a volt Tiffany & Co. munkatárs azt állítja, hogy azért mondták fel a munkaszerződését, mert el kellett távolítani a mellét és a petefészkét, ugyanis egy olyan génmutációban szenved, aminek következtében magasabb nála a rák kialakulásának veszélye. A rákot megelőzvén 2014-ben több műtéten is átesett a munkavállaló, Lisa O’Rourke, viszont a rehabilitációja több komplikáció miatt hosszabb ideig tartott és csak 2014 májusában tudott újra munkába állni. Lisa folyamatosan tájékoztatta munkaadóját az állapotáról és ezzel összefüggésben a várható és tervezett betegszabadságairól.

Forrás: Tiffany&Co. Facebook

A soron következő műtét előtt pár nappal megkereste őt a divatcég emberi erőforrások osztályának munkatársa, Kevin Curtis, és azt tanácsolta O’Rourke kisasszonynak, hogy az akkor hatályos jogszabályok szerint (Családi Betegszabadság Törvény) nem áll rendelkezésére elegendő idő a szabadságához és erre tekintettel el kellene halasztania a műtétet, különben az állását nem biztos tudják biztosítani a továbbiakban. Kiemelném, hogy az amerikai társadalombiztosítási rendszer merőben eltérő a magyarétól, és a kórházi ellátás az adott személy biztosításától függ, amit saját magának választhat ki.

A Tiffany volt munkavállalója azt is állítja keresetében, hogy a HR osztály vezetője viszont biztosította arról, hogy a műtétei után visszatérhet a pozíciójába. A műtétet és a lábadozást követően O’Rourke 2014 augusztusában visszatért az irodába, hogy folytassa munkáját. Októberben azonban újabb beavatkozások váltak szükségessé és miután erről értesítette a társaságot, az jóváhagyta a szabadságra vonatkozó kérelmét. Ezzel szemben, egy hónappal később O'Rourke kisasszony arról kapott tájékoztatást, hogy az állása megszűnik és a Tiffany & Co. egy másik pozíciót ajánlott neki, viszont azzal kevesebb munkabér, felelősség járt és ezt O'Rourke nem fogadta el. 

O'Rourke jogi képviselője szerint ez diszkrimináció O'Rourke genetikai állapotának következtében, a Tiffany által megkérdőjelezett műtétek életmentőnek minősülnek és mint ilyen miatt a Tiffany-nak "ésszerű alkalmassá tételi" lépéseket kellett tennie. Ez olyan intézkedéseket jelöl, amelyek segítik O'Rourke munkáját továbbra is el tudja látni.  

Love for employees...? Szeretet a munkavállalóknak...?
Forrás: Tiffany&Co. Facebook

A már fent is említett törvény, a Családi Betegszabadság Törvény értelmében 1 év alatt 12 (munka)heti szabadság jár annak a munkavállalónak, akinek egészségügyi állapota súlyos és amennyiben nem tudja teljesíteni az addigi munkavállalói kötelezettségeit. Egyes esetekben egyébként ez a 12 hét növekedhet 26-ra is, viszont ebben az esetben szigorú követelményeknek kell megfelelnie a munkavállalónak és csak és kizárólag egy 12 hónapos időtartamra vonatkozhat. 

Személy szerint kíváncsian várom, hogy mi lesz ennek az ügynek a vége. Rövid (ámde fájdalmas :)) fejszámolásom szerint vagy éppenhogy túl van a 12 munkahét betegszabadságon, vagy éppen még belefér. Azt is érdemes fejben tartani, hogy a felperes keresetlevele szerint a munkáltató kijelentette, hogy fenntartja O'Rourke pozícióját. Mindenesetre záporoztak a Tiffany & Co. jogi képviselőire a keresetek februárban. Amint megtudunk bármi fejleményt, közölni fogjuk. 

Bizonyára mindenki jól ismeri a híres fast fashion óriást, a Forever 21-t, mely a hihetetlenül alacsony árú és egyben hihetetlenül rossz minőségű, mondhatni „egyszerviselős” divatcikkeiről vált híressé. Jogi berkekben is gyakran kerül középpontba az amerikai brand, mivel előszeretettel másolja más, designer márkák darabjait, és bíróság elé több mint 50 alkalommal citálták emiatt (többek közt az Adidas, Harley-Davidson, Trovata, illetve zsák a foltját felállásban a H&M is), ráadásul e perek szinte kivétel nélkül egyezséggel zárultak, elmarasztalás nem történt.

Csíkok = Adidas

Forrás: kms-team.com

Ezúttal viszont felperesi pozícióban fog bíróság elé állni a Forever 21, és nem más, mint 2015-ös ellenfele, az Adidas ellen indít keresetet. Az amerikai fast fashion óriás ugyanis azt sérelmezi, hogy 2017 februárjában az Adidas perrel fenyegette, mivel összesen 6 darab termékükön jelennek meg – az Adidas elmondása szerint – védjegyükhöz hasonló csíkok.

A Forever 21 keresetlevelében panaszolta, hogy az Adidas egészen 2006-ig visszamenőleg „zaklatja” minden esetben, amikor a fast fashion nagyágyú bármilyen, csíkokkal díszített ruhadarabot dob piacra. Vagy bárki más.

Az Adidas ugyanis hírhedt arról, hogy igen vehemensen védi a széles körben ismertté vált, így márkájával azonosított védjegyét, az általa forgalmazott ruhadarabjain megjelenő három sávot, melyhez mind az európai, mind az amerikai bíróságok lehetőséget teremtettek ítéleteikkel:

Az európai ügy kirobbantója egy belga cipőmárka, a Shoe Branding Europe által az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO) benyújtott védjegylajstromozási kérelme volt, ugyanis hasonlóan, mint az Adidas, a cipői oldalára helyezett el párhuzamos sávokat, annyi különbséggel, hogy nem három, hanem kettő, illetve nem balra, hanem jobbra dől az említett díszítés, illetve védjegy. Az Adidas azonban úgy vélte, hogy ez a két különbség nem elég ahhoz, hogy egy átlagos fogyasztó meg tudja különböztetni a két márka termékét, ezért kérelmezte a Hivatalnál, hogy mégse kerüljön lajstromozásra a Shoe Branding Europe védjegye. Az OHIM viszont nem értett egyet az Adidas-szal, s elutasította kérelmét, így az kénytelen volt az Európai Unió Bírósága elé vinni az ügyet.

Forrás: thefashionlaw.com

A bíróság az ügyben az Adidas javára döntött, és megállapította, hogy nem befolyásolja a két védjegy összetéveszthetőségének meglétét az a különbség, hogy az ügy tárgyát képező cipők oldalán levő sávok más irányba dőlnek, hosszuk, valamint számuk is különbözik. Sokkal több a hasonlóság a két védjegy között: gondoljunk csak bele, ha bemennénk egy üzletbe, és meglátnánk a két cipőt egymás mellett, vajon megfordulna-e a fejünkben, hogy a bal oldali nem Adidas? Ugyanúgy a cipő oldalán helyezkednek el a sávok, a cipő alapszínével kontrasztot képez azok színe, ráadásul szinte ugyanolyan szögben is dőlnek meg a csíkok. Bár a belga cég fellebbezett a döntés ellen, a bíróság a fellebbezési eljárás végén sem változtatott döntésén.

Amerikában jelenleg egy hasonló ügy van folyamatban, a Bally által forgalmazott 3 illetve 4 sávos cipői miatt:

Forrás: thefashionlaw.com

Az Adidas kérelmében nagyon keményen támadta a céget, azt állította ugyanis, hogy az alperes tudatosan választotta a fenti dizájnt, mégpedig azért, hogy az Adidas sok év alatt kiépített védjegyéhez hasonló termékeket alkosson, így megtévesztve a vásárlókat. 

Egyébként jó esélyei vannak Amerikában is az Adidasnak, hiszen egy 2008-as ügyben már hozott a javára ítéletet az eljáró bíróság a Payless-szel szemben: az alperest először 300 millió dollár kártérítés fizetésére kötelezte, melyet később lecsökkentettek 65 millió dollárra.

Kíváncsian várjuk tehát a fejleményeket, melyről ha lesz információnk, mindenképp beszámolunk.