A 3D nyomtatás elterjedése a 21 század egyik legnagyobb technológiai újításának számít, azonban korántsem e korszak találmánya, hiszen az első prototípusok az 1980-as években jelentek meg, melyek első piacképes gyártmányai 1990-re készültek el.

A 3D nyomtatás lényege, hogy az eszközzel háromdimenziós tárgyakat lehetünk képesek létrehozni digitális fájlokból, az ún. CAD szoftver segítségével. Ez egy ún. additív gyártási eljárás, mely ellentétben az anyag hagyományos megmunkálásával (azaz amikor egy nagyobb darab anyagról a felesleges darabokat választják le), itt a gépezet vékony rétegek egymásra való lerakásával készíti el a tárgyakat. Ez az eljárás sokkal praktikusabb és olcsóbb, hiszen nem hagy maga után felesleges anyagot, valamint jóval gyorsabb is a hagyományos módszernél.

Az elmúlt években a 3D nyomtatók ára jelentősen lecsökkent, olyannyira, hogy már kisebb vállalkozások vagy vállalkozók is beruházhatnak egy-egy alapdarabra. Számos iparágban elterjedőben van ezen innováció meghonosítása, így a repülőgép-gyártás, építőipar, a fogászat- és orvostudomány, és persze a divatipar területén is.

Iris van Herpen földöntúli hangulatot idéző 3D nyomtatással készített ruhái

http://www.irisvanherpen.com/ 

Mint minden forradalmi újdonság, ez az innováció is magában hordoz számos jogi dilemmát, hiszen ha elterjed – márpedig évek kérdése, és olyan hétköznapi jelenséggé növi ki magát a 3D nyomtatás, mint a zene- vagy filmletöltés –otthonunkban egyszerűen előállíthatjuk hibátlan mását a kedvenc törött bögrénknek, vagy akár a kedvenc ruhánkat is játszi könnyedséggel kinyomtathatjuk. Ámde ha e terület nem kap megfelelő jogi keretet, könnyedén elmosódhat a határvonal a jogszerű használat illetve a szellemi tulajdonjog megsértése között. E technológia ugyanis lehetőséget ad arra is, hogy nem csak egy kész fájlt nyomtasson ki a felhasználó, hanem akár a kinyomtatni kívánt tárgyat be is szkennelheti, és sokszorosíthatja azt.

Julia Körner 3D nyomtatás eljárásával készített különleges kollekciója 

http://www.juliakoerner.com/

De hogyan érinti a divatcikkek szellemi tulajdonjogi védelmét a 3D nyomtatás? Ezek a termékek az Európai Unió területén nagyrészt formatervezési mintaoltalomban részesíthetők, de védjegy- illetve szűk körben a szerzői jogi oltalom is relevanciával rendelkezik.

Amennyiben formatervezési mintaoltalommal védett terméket állítana elő a felhasználó 3D nyomtatással, úgy hogy az oltalom jogosultja nem járult hozzá, jogsértésnek minősül. Azonban ha magánhasználati célból, tehát gazdasági tevékenység körén kívül eső célra állítja elő a felhasználó a terméket, nem sérti a jogosult szellemi tulajdonjogait. Hasonló a helyzet a védjegyjog területén is: amennyiben a jogosult védjegye kerül kinyomtatásra, majd egy knock-off táskára vagy ruhára lesz felhelyezve, és forgalomba hozva, a tevékenység itt is jogsértő. De amennyiben csak saját használatra lett előállítva, nem sérti a jogosult védjegyéhez fűződő jogait.

Ami a szerzői jogi védelmet illeti, divatcikkek csak nagyon szűk körben szerezhetnek védelmet. Európában még nincs hatályban egységes közösségi norma a szerzői jogot illetően. A magyar szabályozás ugyan kifejezetten nem terjeszti ki divatcikkekre a szerzői jogi védelmet (ellentétben a francia szerzői jogi törvénnyel), viszont az ezt szabályozó törvényünk példálózó felsorolása szerint az iparművészeti alkotások, jelmezek, illetve ipari tervezőművészeti alkotások a szerzői jogi törvény hatálya alá tartoznak, így nincs kizárva a legerősebb szellemi tulajdonjogi védelem megszerzésének lehetősége a divattervezők számára.

Ezt alátámasztja a Szerzői Jogi Szakértői Testület (SZJSZT) szakvéleménye, melyben a szerv a ruhatervek szerzői jogi védelmének kérdését tárgyalták. A testületnek döntést kellett hoznia egy jogvita kapcsán, melyben az volt a kérdés, vajon a felperes által készített ruhák szerzői jogi védelemben részesíthetők-e. Az SZJSZT megállapította, hogy a tervezők gyakorlatában szokásos és elfogadott, hogy divatlapokban és divatbemutatókon látott ötleteket felhasználjanak és azokból az aktuális divatnak megfelelően a saját változataikat hozzák létre, sőt bizonyos elemeket az adott trendnek megfelelően kifejezetten követésre ajánlanak. Emiatt tehát a divatcikkek esetében a szerzői jogi védelem csak szűk körben szerezhető meg, azaz a szerző jogai csak akkor sérülnek, amennyiben a jogsértést elkövető személy a divatcikket egy az egyben lemásolja. 

Amennyiben tehát szerzői jogi védelmet élvez a ruhadarab, a fentiekhez hasonlóak a jogkövetkezmények: „Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.”

A brit Szellemi Tulajdonjogi Hivatal (UKIPO) már foglalkozott a 3D-s nyomtatás szellemi tulajdonjogi kérdéseivel, ennek kapcsán készített tanulmányában viszont azt állapította meg, hogy jelenleg nincs szükség speciális jogszabályok kialakítására e területen, mivel nem nőtte ki magát a technológia tömeges jelenséggé.

E vélemény számomra igen kiábrándító, hiszen a 3D nyomtatás elterjedése már belátható időn belül be fog következni, és ha nincs megfelelően felkészülve a jogalkotó a változásokra, olyan tehetetlen lesz, mint az Uber applikáció, a közösségi autózási szolgáltatás szabályozása tekintetében, amikor is az államok nagy része, ahol megjelent az applikáció, átgondolt, ésszerű szabályozás kialakítása igénye nélkül egyszerűen betiltotta az egyébként rendkívül népszerű szolgáltatást.

Identitásunkat a külvilág felé elsősorban a külsőnkkel, öltözködésünkkel tudjuk megmutatni, ennek kialakításában pedig a divat lehet segítségünkre. Fontos szerepet kapott az elmúlt években a divatban, valamint más művészeti ágakban is a genderidentitás, vagyis a lelki-érzelmi alapon meghatározott nemi hovatartozás kifejezése. 

A divat világa is válaszolt arra a társadalmi jelenségre, amely célul tűzte ki, hogy eltörölje az egyes genderszerepekhez köthető, évszázadok alatt kialakult normákat, végül pedig felszabadítja az egyént a társadalmi normák, előírások által vezetett szerepfelosztás alól, és így segíti, hogy szabadon vállalhassa, kifejezhesse önmagát.

Az elmúlt évek divatbemutatóin megjelenő androgün ruházatok is ezt a folyamatban lévő társadalmi változást képezik le. 

Kép: Pinterest 

Az androgün ruhák eltörlik a különbséget „férfi” és „női” ruhák között, illetve a társadalom által elvárt szerepköröket félrelökve új gondolkodásmódot hoznak létre a gender kérdésben. A gender-forradalom arra sarkall, hogy te magad határozd meg a genderidentitásodat. Ezen a gondolatmeneten haladva alakította ki a Selfridges, brit áruházlánc, 2015 áprilisáig az ’Agender’ elnevezésű pop-up boltot, ahol nincsenek különválogatva a férfi és női ruhadarabok, mindenki nemétől függetlenül szabadon válogathat.

A ruhákon túl, az elmúlt években egyre több divatcég foglalkoztat olyan modelleket, akik a férfi-női kategóriákat átlépve gondolkodnak saját genderidentitásukról. 

Andreja Pejic az egyik első olyan modellnek tekinthető, aki 2011-ben magát gender non-konformistának (olyan személy, aki nem a társadalmilag elvárt genderszerepben jelenik meg) titulálta, ezzel pedig kivívta magának, hogy Jean-Paul Gaultier és Marc Jacobs női és férfi kollekciókban is szerepeltesse. Pejic 2015-ben elsőként szerepelt a Vogue-ban, mint transzgender modell.

A gender-forradalom kiemelkedő alakja Casey Legler, a divat történelmében az első olyan nő, akit kizárólag férfi modellként alkalmaz a Ford Models. Rain Dove, női és férfikollekciók bemutatóján is szerepelő modell, a nemek bináris felosztásával szemben lép fel. Álláspontja szerint „olyan, hogy gender nem létezik, ez egy társadalom által konstruált fogalom, amibe nem kell beleillened.”

A gender-forradalom további terjeszkedését jelenti, hogy a CoverGirl sminkmárka 2016 októberében, férfi modellt választott reklámarcának. Az első CoverBoy a 17 éves James Charles, aki a közösségi médián megosztott képeivel és sminkvideóival vált népszerűvé. 2017-ben pedig a sminkvilágban folytatódott ez a trend, és a Maybelline új szempillaspiráljának, a That Boss Life című kampány arcának Manny Gutierrez-t választották. 

Hazánkban 18 év felett lehet kérelmezni a nemváltoztatást. A nem jogi szempontból történő megváltoztatásához kérelmet kell benyújtani a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Igazgatóságához (BÁH). Három szakvélelményt szükséges a kérelemhez csatolni: pszichiáter szakorvos által készített szakvéleményt, amely megállapítja a transzexualizmus diagnózisát; klinikai szakpszichológus szakvéleményt; valamint nőgyógyász/urológus szakvéleményét. Szükséges továbbá a kérelmező eredeti születési anyakönyvi kivonata, mivel az az adatváltozás miatt bevonásra kerül. Végül az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) véleménye dönt a  nem megváltoztathatóságának kérdésében. 

Fotó: Jamie Morgan

Székely László, alapvető jogok biztosa 2016 szeptemberében arra mutatott rá, hogy problémás az eljárás jogi háttere, mert nincsenek rendesen leszabályozott határidők, döntési jogkörök és jogorvoslati eljárás. Ezen okok miatt az eljárások elhúzódnak, illetve annak alanyai bizonytalanságnak vannak kitéve.

A hazai eljárási rendből hiányzik a gyorsaság, hozzáférhetőség, átláthatóság, és ezzel magában hordozhatja az önkényes eljárás kockázatát, valamint a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jog sérelmét.

Látható, hogy Magyarországon a genderidentitás csak bonyolult, bürokratikus út igénybevétele után nyerhet jogi elismerést. Mégis fontosnak tartom, hogy egy olyan nyitottabb és sokszínűbb gondolkodásmódot alakítsunk ki, amely arra sarkallja a genderidentitásukkal küzdő személyeket, hogy vállalják fel önmagukat, és ebben a jog, illetve a társadalom is segítségükre legyen.

 - Dr. Tary Katalin
A vendégposztot Dr. Tary Katalin írta, aki Budapesten dolgozik ügyvédjelöltként. Doktori címét a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte, jelenleg ugyanezen Kar Összehasonlító Jogi Intézetének angol szakfordító képzésén vesz részt. (- A szerk.) 

Follow our blog with Bloglovin

Ma ünnepli 43. születésnapját Kate Moss, a méltán híres, régen anti-modellként számon tartott brit szupermodell. Moss karrierje 15 évesen indult be, a Corinne Day által készített fotósorozattal, melyek a The Face magazin címlapján jelentek meg. Innentől már nem volt megállás, az utóbbi mintegy két évtized alatt olyan divatházak kérték fel közös munkára, mint a Gucci, Dolce&Gabbana, Louis Vuitton, Versace, Roberto Cavalli, Chanel, Missoni, Dior, Yves Saint-Laurent, Burberry, vagy Bulgari. 

Több, mint 300 címoldalon jelent meg, többek között a Vogue, Elle, Allure, Harper's Bazaar, Arena, W, Vanity Fair-ben. Az angol Vogue címoldalán összesen 24, a W magazinén pedig 17 alkalommal szerepelt - egy alkalommal a kiadványnak 9 különböző címoldalt készítettek vele.

Íme, a híres képsorozat, mely beindította karrierjét, ezzel emlékezünk az ikonikus 'heroin chic' modellre. 

Forrás: http://www.libertylondongirl.com/

Kép: Oscar de la Renta Facebook

Ahogyan azt várni lehetett és ahogyan arról írtunk is decemberi posztunkban, megegyezett Carolina Herrera és Oscar de la Renta a Laura Kim miatt kialakult jogvitában. 

A jogvita pikantériája nem maga a kereset volt, hanem az, hogy a bíróság távoltartó végzést hozott, melyben Laura Kimet attól tiltották el, hogy bejárhasson dolgozni az Oscar de la Rentához, így ezzel gyakorlatilag veszélybe sodorván a de la Renta soron következő kollekciójának elkészültét. 

Forrás: Oscar de la Renta Facebook

Ám a felek csendesen megkötötték egyezségüket, melynek értemében Kim kisasszony visszatérhetett munkahelyére az Oscar de la Rentához. Mindkét divatház szolid, tömör és rövid közleményt tett közzé az egyezségük megkötéséről, melynek részletei természetesen bizalmasak. Az úgynevezett bizalmi klauzula nem csupán külföldön része gyakorlatilag minden egyezségi szerződésnek, hanem hazánkban is. 

Attól függetlenül, hogy egyezség született a felek között, a végkimenetelre tekinthetünk úgy, mintha a de la Renta divatház győzött volna, hiszen Laura Kim újra munkába állhatott. Laura Kim állása a Carolina Herreránál, vagyis a senior designer pozíció éves szinten nagyságrendileg 1 millió dolláros bért jelentett, ez alapján pedig könnyen kikövetkeztethető, hogy ugyan Kim visszatért Oscarhoz, de úgy gondolom, elég sokba kerülhetett ez a munkahelyváltás. Az is bizonyos ugyanakkor, hogy már csak karrier szempontból megérte, hiszen Laura Kim az Oscar de la Rentánál, mint kreatív társigazgató (igazgató társa egyébként Fernando Garcia, akivel saját, Monse elnevezésű márkájuk is van) tevékenykedik.

Carolina Herrera (78), a Carolina Herrera divatház jelenlegi kreatív igazgatója
Fotó:puig.com

Ugyan még semmilyen jogi lépés nem utal arra, de sokak szerint Laura Kim azért csatlakozott 2015-ben a CH divatházhoz, hogy titokban átvegye Carolina Herrera helyét a kreatív igazgatói székben, viszont erről a névadó kreatív igazgató tudomást szerzett és hevesen tiltakozott - melynek oka szintén nem köztudott: állhat mögötte az is, hogy nem kedvelte volna esetleg Kimet, vagy pedig az is, hogy még igenis tervezi folytatni a kreatív munkát a divatháznál. Ameddig egyébként továbbra is ilyen gyönyörű ruhákat alkot, mint a lenti galériában látható ruhák, ez semmiképpen sem baj. 

Follow our blog with Bloglovin

Bizonyára mind emlékszünk, - ki-ki irigykedett, más talán inkább hüledezett a hír hallatán - arra az óriási hírre, hogy az Egyesült Államok 8 államában legalizálta a jogalkotó a marihuána fogyasztást.

A cannabis-kultúra forradalma elérte természetesen a divatvilágot is, hiszen egyre több elismert és híres márka kollekciójában megjelenik a jól ismert növény motívuma. Talán a legnagyobb név aki felkarolta a divatvilágban e mozgalmat, Alexander Wang volt, aki az alább látható kollekciót alkotta meg, mely darabjai közül személy szerint habozás nélkül bármelyiket viselném:

Forrás: http://herb.co/

Wang mellett napjaink egyik legformabontóbb márkája, a Vetements is beállt a mozgalom támogatói sorába, és piacra dobott egy olyan kiegészítőt nem sokkal a marihuána amerikai legalizálását követően, melyet a növény ledarálásához használnak a fogyasztók. De a termék az eredeti funkcióján kívül medálként is használatos, mely egyébként arany és ezüst színben is kapható. A különleges nyaklánc/fűdaráló 750 dollárra lett beárazva, ami több mint 200 ezer forintnak felel meg.

Forrás: thewebster.us

De nem csak a divatvilágban terjedtek el a cannabisos kiegészítők és motívumok. A 2015-ben létrehozott Tetra alapítói - mely egy online áruház – igyekeztek újra gondolni a marihuána fogyasztáshoz szükséges kellékek formáit, így az újszerű, különleges dizájnt kedvelő fogyasztók kedvükre válogathatnak az áruház gazdag kínálatában. Megtalálhatók az alapfelszerelések, így a cigarettapapír, pipák, öngyújtók, de olyan különlegességekre is szert lehet tenni, mint a magtartó tál, vagy a jázmin virág víz, melyek pontos funkciója számomra nem teljesen világos.

Míg hazánkban a nagyátlag úgy gondolja, hogy a marihuána fogyasztás mélyen elítélendő, de legalábbis nem olyan tevékenység, amivel büszkélkedhet az ember, Amerikában teljesen megváltozott a hozzáállás. Cheryl Shuman, a Beverly Hills-i Cannabis Klub alapítója szerint pontosan ugyanolyan ez, mint a minőségi bor, pezsgő, vagy szivarok, és egyre sikkesebbé fog válni a marihuána fogyasztása. Ezt a meglátást alátámasztja, hogy 2016-os közvélemény kutatás szerint az amerikai lakosság mintegy 60%-a támogatja a marihuána szabad használatát. Ez a szám egyébként 1969-ben még alig érte el a 12, 2005-ben is csak a 36%-ot.

Shuman vállalkozásával azért harcol, hogy némiképp változtasson a marihuána jelenleg nem túl pozitív imázsán, hiszen ő maga is fogyasztja időnként a szert, mégis egy sikeres nő, aki egy több millió dollárt érő vállalkozást vezet.

Forrás: fashionmagazine.com

Hazánkban ma (még) közel sem ilyen elfogadott a marihuána fogyasztása, hiszen annak már birtoklása is bűncselekménynek számít.

A birtoklás büntetőjogi értelemben sokkal tágabb fogalom, hiszen magában foglalja a kábítószer termesztését, előállítását, megszerzését, tartását, annak szállítását is. Ennek bármelyik formája két évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálható, a kiszabható büntetés mértéke a birtokolt kábítószer mennyiségétől függ.

A nyomozást viszont abban az esetben megszüntethetik és eltekinthetnek a büntetőjogi felelősségvonástól, ha az elkövető csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, tart vagy fogyaszt és megfelelő feltételek fennállnak. Ilyen további feltétel például, hogy cselekményét be kell, hogy ismerje, és legalább hat hónapig folyamatos, függőséget gyógyító kezelésen kell részt vennie, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson kell megjelennie. Fontos még kiemelni azt is, hogy ezzel a lehetőséggel az elkövető 2 éven belül egyszer "élhet". 

Bár az amerikai törvényhozás hatására volt egy-két békés demonstráció a marihuána magyarországi legalizálása érdekében, ezen mozgalmak támogatottsága igen elenyésző, tehát a jelenlegi rendszer aligha fog változni a közeljövőben, így lehet, hogy a magyar tervezők kreációiban megjelenő marihuána motívumok is még váratnak magukra.

Follow our blog with Bloglovin

Idén 74. alkalommal rendezték meg a Golden Globes díjátadót Beverly Hillsben. A Hollowoody külföldi újságíróinak díjkiosztóját az Oscar előszobájaként is szokás emlegetni, de azért az Oscar-díjhoz képest például a ceremónia sokkal kötetlenebb, de maga a díjak kiosztásának folyamata sem annyira grandiózus, de erről a Cinematrix kiváló cikke sokkal részletesebben beszámol. 

A díjkiosztó számunkra több szempontból is érdekes lehet, az egyik a sok közül, hogy a legjobb minisorozat vagy tévéfilm kategóriájában az O.J. Simpson ellen folytatott büntetőügyet feldolgozó -kiváló!- minisorozat nyert, amely pontosan és nagyszerűen rámutat az amerikai igazságszolgáltatás hibáira. Mindemellett azért is talán tévétörténelmi jelentőségű ez a sorozat, mert az egyik jelenetben nem David Schwimmer vágja a legostobább/legbénább grimaszt (David Schwimmer remekül hozza egyébként a néhai Robert Kardashian karakterét, John Travolta és Courtney B. Vance alakításairól már nem is beszélvén). Megtekintésre igencsak alkalmas sorozat. 

A bejegyzés elkészítése során én (Gerti) kaptam meg azt a feladatot, hogy értékeljem az idei legjobb outfiteket az Arany Glóbusz díjkiosztón. Számomra ez a 10 női megjelenés volt a legszimpatikusabb (egyetlen kivétellel).

A férfiak közül egyébként én mindenképpen Tom Ford és Ryan Gosling megjelenését emelném ki, valamint...

Az idei Arany Glóbusz díjkiosztó nem csak a csodás ruhaköltemények miatt marad emlékezetes, hanem Meryl Streep beszédéről is, amit a Cecil B. DeMille (a névadó az ikonikus filmrendező) életműdíj átvételekor mondott. Bár az ilyen nagy volumenű díjátadók minden másodperce szorosan be van osztva, szerencsére a színésznő számára sikerült elég időt biztosítani az átlagosnál jóval hosszabb beszédre.

Meryl Streep a közönségnek szánt üzenetében megjegyezte, hogy gyakorlatilag a díjátadón Amerika mostanában legócsároltabb rétegei gyűltek össze: a külföldiek, ugyanis a díjakat mintegy 50 főből álló Hollywoodban élő, külföldi újságírókból álló zsűri adja át, Hollywood, azaz a színészek, celebek, producerek, valamint a sajtó képviselői. De felhívta a figyelmet, hogy Hollywood is legalább annyira sokszínű, mint a csupa külföldiekből zsűri, hiszen már csak a jelöltek között is többen nem "tisztán" amerikai állampolgárok: Ryan Gosling, Amy Adams, vagy akár Natalie Portman, és ezek nélkül az emberek nélkül biztosan ma teljesen más lenne, illetve nem lenne ilyen különleges, színes a művészvilág. 

Ezután keményen bírálta Donald Trump politikáját, megnyilvánulásait, melyek közül a számára legmegrázóbbat emelte ki, nevezetesen azt az esetet, amikor Trump egyik beszéde alkalmával egy fogyatékkal élő riportert gúnyolt ki. Ez az eset túlmutat azon, hogy a helyzet mélyen megalázó volt a riporter számára, hiszen e viselkedés önkéntelenül beszivárog az ember életébe, hiszen ha az ország első embere ilyet megengedhet magának, mások is feljogosítva érezhetik magukat efféle cselekedetekre.

A tiszteletlenség tiszteletlenséget szül. Az erőszak erőszakot gerjeszt. 

Ezt követően a sajtóhoz fordult, és felhívta őket arra, hogy manapság különösen nagy szükség van arra, hogy a közönség elé tárják az igazságot, valamint kiemelte, hogy nekik, színészeknek pedig ki kell állni az igazság mellett és hangot adni neki, hiszen óriási kiváltság e hivatás, viszont hatalmas felelősséggel is jár közszereplőnek lenni. 

Meryl Streep üzenetének nem csak Amerikában, hanem hazánkban is nagy jelentősége van, hiszen egyre gyakrabban kap bírálatot kormányunk mind külföldiekkel szembeni ellenséges hozzáállás, mind pedig a független sajtóval kapcsolatos aggályokat tekintve. 

A teljes beszéd eredeti formájában alább tekinthető meg, a magyar fordítása pedig itt, a WMN oldalán érhető el. 

Follow our blog with Bloglovin

Szabó Zsuzsanna és Kovács Gertrúd