A legdivatosabb, legstílusosabb és legismertebb jogász kétségkívül Amal Clooney, akit akkor ismert meg a világ, amikor George Clooney-val kezdett járni, majd hozzá is ment feleségül. A gyönyörű Mrs. Clooney születésnapja okán összeszedtük szakmai karrierjének legfontosabb állomásait és legstílusosabb pillanatait. 

Amal Clooney, született Alamuddin, libanoni születésű, de a libanoni polgárháború elől családja Angliába menekült,  iskolai tanulmányainak nagyrészét Angliában folytatta: először az oxfordi St. Hugh Főiskoláján szerzett alapdiplomát, majd pedig a New York-i Egyetem Jogi Karán tanult jogot, ahol szakterülete a médiajog volt. Utóbbi területen mutatott kiválósága miatt J. Katz Emlékdíjat is kapott. A jogi egyetemi tanulmányai alatt többek között gyakornokoskodott Sonia Sotomayornak, akit azóta már kinevezték az USA Legfelsőbb Bíróságának egyik bírójává, illetve a hágai Nemzetközi Bíróságon is.

Az egyetem befejezését követően New York-ban kezdett dolgozni a Sullivan & Cromwell Ügyvédi Irodánál, ahol olyan ügyfelekkel dolgozhatott együtt, mint az Enron és Arthur Andersen. Ezek után Amal visszatért Hágába a Nemzetközi Bíróságra, ahol orosz, egyiptomi és angol bírókkal dolgozott együtt és emberi jogi kérdésekkel kezdett el foglalkozni, majd pedig jött ismét London. Itt olyan munkákban vett részt, amelyek középpontjában az emberi jogok álltak és ennek köszönhetően többek között képviselte Kambodzsát, vagy a korábbi líbiai titkosszolgálat vezetőjét, Abdallah Al Senussit, vagy a volt ukrán miniszternelnöknőt, Julija Timosenkot különböző ügyekben, különböző fórumok előtt. Az elmúlt pár évben dolgozott például az örmény népirtás ügyben és a volt maldív miniszterelnök kiszabadításán is. 

Még nagyon sok boldog születésnapot kívánunk neki és reméljük, azzal, hogy reflektorfénybe lépett még többen elkezdenek foglalkozni az általa képviselt fontos kérdésekkel. 

Dolce&Gabbana divatbemutató 2015, fotó: elle.com

A havi 600 millió aktív felhasználóval rendelkező Instagram az elmúlt hat év alatt jelentősen átalakította a divatipart.

A közösségi média élvonalbeli triumvirátusában (a Facebook és Twitter mellett) az Instagramnak sikerült elsőként belépnie a divat világába és a kezében lévő eszközökkel kinyitnia a korábbi zárt ajtókat a végfogyasztók előtt, előttünk.

Egyedülálló szerepét azzal érte el, hogy a fogyasztók részesei lehetnek a divat friss eseményeinek. 

Felhasználóként ízlésünk szerint követhetünk bármely divatikont, betekinthetünk a legújabb kollekciók előkészületeibe, fotózásokba, és még akár a modellek hétköznapi életébe is.

Eva Chen, az Instagram divat részlegének vezetője szerint, „az Instagram demokratizálja a divatot. Kapcsolatot teremt a tervezők és a végső fogyasztók között, melynek köszönhetően a tervezők nemcsak a bemutatókra, hanem már a fogyasztókra, a fogyasztók véleményére is gondolnak.”

Dolce&Gabbana kampányfotózás 2015, forrás: scoutingboard.com

Ma már a divattervezők és a divatmárkák Instagramon keresztül engednek betekintést a fogyasztóknak a világukba, akik annak passzív (pl. megtekinthetik a legújabb kollekciókat) és aktív részvevői, véleményformálói lehetnek. Ezt pedig az ún. hashtag teszi lehetővé. A divat világa arra ösztönzi őket, hogy akár új hashtageket kialakítva közösségeket hozzanak létre, véleményt nyilvánítsanak. A fogyasztók pedig a hashtagen keresztül megosztják másokkal a divathoz köthető, saját élményeiket. Amikor rákeresünk egy hashtagre, akkor maguk a divatikonok és maguk a fogyasztók is megjelenhetnek. 

Ennek tökéletes példája Kendall Jenner, modell, földön fekvő, haját szívecske mintába rendezett szelfije, melynek "homemade" verzióját több, mint 10.000 követője osztotta meg a „hearthair” hashtaggel. Ráadásul a kép 3,6 millió like-kal, az egyik legtöbbet lájkolt Instagram kép lett. 

A hashtag forradalmát bizonyítja, hogy Tommy Hilfiger 2016 szeptemberében a #TOMMYNOW hashtaggel több ezer embert hívott meg legújabb kollekciójának bemutatójára. Ezt a trendet követte Alexander Wang, divattervező és más divatikonok is. Látható, hogy a hashtag és a közösségi média már a divat kezében van, és annak vezetői előszeretettel alkalmazzák a legújabb trendek népszerűsítése érdekében. 

Az Instagram térnyerésének köszönhetően szélesebb réteghez jutnak el olyan márkák, melyeket nélküle csak nehezen ismernének meg a fogyasztók. Nemcsak a háttérbe szorított brandek, hanem a modelleknek is új lehetőséget adott. Számos modellt itt fedeztek fel, illetve a modellek kiválasztásakor előnyt jelent, ha minél több Instagram követővel rendelkeznek. Ilyen Insta-modellnek tekinthető a milliók által követett, korábban már említett Kendall Jenner, GiGi Hadid és Cara Delevingne, akik aktív online részvételüknek köszönhetik sikerüket és posztonként akár 300,000 dollárt is kereshetnek.

Igazolja a fenti állítást, hogy Jenner húga úgy került el egy szerzői jogi pereskedést (melyről korábban itt írtunk), hogy megállapodott a saját fotójára rendkívül hasonlító eredeti kép szerzőjével, Vlada Haggerty-vel. A megállapodásban kikötötték, hogy a modellnek fel kell tüntetnie a sminkmester nevét az Instagramra feltöltött képein. Haggerty ennél jobb reklámot el sem tudott volna képzelni, mivel a hírességet jelenleg 84,7 millióan követik (nővérét Kendallt pedig 73,3 millióan). 

Az úgynevezett Instagram biznisz további haszonélvezői még a bloggerek. Az egyik legnagyobb sikert Danielle Bernstein, a WeWoreWhat blog, 23 éves (!) írója érte el, akit több mint egy millióan követnek, és akinek a Next Modellel kötött szerződése alapján eddig 5000-15.000 dollárt (kb. 1,4-4,4 millió forintot mai középárfolyamon) fizettek egy-egy szponzorált posztért, azaz egyetlen Instagram képért. A blogger feladata az, hogy olyan képeket tegyen közzé, melyen a cég termékei jelennek meg. Ezeket általában ő maga készíti, hétköznapi helyzetekben, ezért sokkal életszerűbbnek tűnnek. Ennek köszönhetően a követők is közelebb érzik magukhoz, mint egy szétphotoshoppolt, stúdióban készített képet.

Kövessétek a @divatjog blogot az Instagramon!

Az Instagramon a hirdetések kevésbé tűnnek erőltetettnek és emiatt tökéletes eszköz, hogy a mai, reklámokkal szemben szkeptikus fiatalokat meggyőzzék. Egyre több márka szeretne ezért részt venni az Instagramon zajló folyamatokban és az Instagram be is bizonyította, hogy egy-egy brand népszerűsítése érdekében érdemessé vált a befektetésre.

 - Dr. Tary Katalin
A vendégposztot Dr. Tary Katalin írta, aki Budapesten dolgozik ügyvédjelöltként. Doktori címét a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte, jelenleg ugyanezen Kar Összehasonlító Jogi Intézetének angol szakfordító képzésén vesz részt. (- A szerk.) 

A brit Channel 4 tévécsatorna a minap nyilvánosságra hozta, hogy a legnépszerűbb brit fast fashion márkák, nevezetesen a River Island, Boohoo, Missguided valamint a New Look-nak ruhákat és kiegészítőket termelő leicesteri székhelyű gyárak dolgozóinak a törvény által garantált bérminimum csupán töredékét fizetik meg. A dolgozók ugyanis csupán 3-3.5 fontot kapnak óránként, holott a minimálbér Nagy-Britanniában 7.20 fontot éri el a 25 éven felüli munkavállalók körében.

A rendkívül alacsony fizetés oka pedig nem más, mint az ázsiai exportőrök, mint erős konkurenciának ellensúlyozása. E nélkül lehetetlen ugyanis felvenni a versenyt velük, hiszen Kínában és Bangladesben rendkívül olcsó a munkaerő. A termékeket viszont azonos árakon kell forgalmazni, mint a Távol-Keletről érkezőket, így ha a törvény által előírt bért kapnák a brit vállalatok munkásai, egyszerűen a gyártók nem jutnának profithoz.

Forrás: thefableists.files.wordpress.com

A fast fashion ipar sikerének alapja ugyanis az, hogy a divatcikkek árait rendkívül alacsonyan tartják a vállalatok, a vásárlók így kevesebbért, többet kapnak, bár ez általában azzal jár, hogy a termékek minősége nem éppen a legjobb. Az árak pedig folyamatosan csökkennek, szinte annyira olcsón beszerezhető egy-egy ruhadarab, hogy még akkor is megéri megvenni, ha egyszeri viselés után a kukában landol a ruha. De ki fizeti meg ezeknek a termékeknek a valódi árát?

Természetesen azok a munkások, akik jobb lehetőség híján még a brit gyárak által kínált jóval minimálbér alatti összeg töredékéért dolgoznak. Egyes fast fashion cégek vezetői viszont azzal nyugtatják a saját és fogyasztók lelkiismeretét, hogy ezekben az országokban ők kínálják a relatíve legkevésbé veszélyes munkát, hiszen a ruhavarrás nem tűnik egyáltalán magas kockázattal járó tevékenységnek. Igen ám, de ha megnézzük közelebbről, hogy milyenek is a körülmények ezekben a gyárakban, rögtön látjuk, hogy emberek ezrei, sőt, milliói világszerte az életüket kockáztatják nap, mint nap, hogy mi minden alkalomra más ruhában tudjunk megjelenni. Talán emlékezünk a 2013-as bangladesi tragédiára, amikor egy óriási gyár (melyben a Zara, Gap illetve Marks & Spencer-nek készültek többek közt ruhák) összeomlott, és több, mint 500-an életüket vesztették a romok alatt. Sajnos ez a tragédia csupán néhány napra, hétre rengette meg a világsajtót, azonban érdemi intézkedések nem történtek azóta sem annak érdekében, hogy a munkások helyzetét javítsák.      

A 444.hu már bemutatta azt a valóságshow-t, melyben néhány divatblogger fiatal saját bőrén tapasztalja meg, milyen körülmények között készülnek kedvenc márkáik termékei, és megtapasztalhatták, hogy a munkások béréből milyen körülmények között lehet boldogulni. Mivel könnyen ki lehet találni, hogy napi kevesebb, mint 2 dolláros (cirka 600 forintnak megfelelő) napi bérből még épp csak el tudja saját magát tartani az ember, már nem telik arra, hogy családja többi tagjának is biztosítsa az ellátást. Emiatt tehát már a gyermekek egészen kis korukban is rákényszerülnek, hogy a ruhagyárakban vállaljanak munkát. Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) becslése szerint világszerte mintegy 170 millió gyermek végez de facto rabszolgamunkát csak a ruhaiparban. 

Forrás: http://www.trustedclothes.com/

Szerencsére akadnak ma már olyan brandek a divat világában, melyek megpróbálnak változtatni ezen a helyzeten, és kifejezetten ügyelnek arra, hogy termékeik emberhez méltó körülmények között, és megfizetett dolgozók által kerüljenek legyártásra. Íme néhány a nagy brandek közül, melyek hazánkban is kaphatóak, és persze nem szabad elfeledkezni a magyar márkákról sem, melyek mind-mind itthon kerülnek legyártásra (a teljesség igénye nélkül):

Végezetül pedig, ha a kedves olvasó szeretne többet megtudni a divat egyéb emberi jogot illetve környezetet érintő hatásáról, érdemes megnéznie a True Cost című dokumentumfilmet, mely megmutatja a divatvilág másik, sokkal kevésbé csillogó oldalát is, illetve itt elolvashatja cikkünket a divatipar környezetünkre gyakorolt hatásáról. 

A luxusdivat nem csupán a felnőttek kiváltsága. Jelen világunkban egy-egy márkásabb ruhadarab státuszszimbólum, mely az elit életében már a családok legkisebb tagjait érintik, és az arisztokrata családokban pedig mindig is igény volt arra, hogy a gyerekek "megfelelő" ruhadarabokban jelenjenek meg, bárhol, legyen szó egy pizsamapartiról. A fogyasztó igényeire pedig a divatvilágnak csodálatos válaszai vannak. A gyerekek, akik anyatejjel szívják magukba a divatot (és most divat alatt a high fashion értendő) és a stílust, a lehető legjobb kezekben vannak, már ami az öltözéküket illeti, a tervezők remek munkát végeznek. 

Történetünk középpontjába most egy olyan luxus divatcéget szeretnék állítani, amely gyerekeknek gyárt couture holmikat. A Boinpoint luxus divatmárka árai felveszik a versenyt egy felnőtt konfekció méretekre gyártó divatházzal is (egy karkötő keresztelőre pl. 210 euró, azaz mai középárfolyamon számítva 54950,- Ft, egy kisruha 186€, vagyis 57527,- Ft, míg egy játéknyuszi ugyanezen alkalomra 53 EUR, tehát 16392,- Ft). Viszont a kereslet a ruhákra, kiegészítőkre óriási. 

A divatházat 1975-ben alapították, jelen kreatív igazgatója Christine Innamorato, aki 2005 óta élvezi a tisztséget, méghozzá a Boinpoint alapító Marie-France Cohen javaslatára. Az ő kezdeményezésére nyitottak zászlóshajó butikokat a divat két fővárosában, New Yorkban (a Madisonon) és Párizsban (a Tournon utcán). Legutóbbi divatbemutatójukat hatalmas érdeklődés övezte, a nézők soraiban olyan hírességek ültek, mint például a szexi modell Alessandra Ambrosio.

A gyerekeknek tervezett high fashion, couture darabok egyáltalán nem ritkák, bár jóval nehezebben lehet megfelelő darabot találni a manóknak. A kisebbek öltözködésének ugyanakkor például már több cikket is szenteltek és a XXI. századi anyukák előszeretettel posztolnak a kisbébikről és outfitjükről képeket például Instagramra, vagy Twitterre, Facebookra. Rendelkezik gyerekkollekcióval a Dior, a Burberry (akiknek pár évvel ezelőtti karácsonyi kampányában az egyik gyerekmodell Victoria és David Beckham fia, Romeo volt), a Versace, a Gucci, a Ralph Lauren, az Oscar de la Renta és még rengetegen mások. Hiába, a high fashiont nem lehet elég korán kezdeni. 

Follow our blog with Bloglovin

Vlada Haggerty által közzétett fotó, amely alapján jogosnak tartotta a szerzői jogának megsértését. 
Forrás: thefashionlaw.com

Valószínűleg nem sok olyan ügyvéd létezik a világon, akik azt foglalták volna bármiféle megállapodásba, hogy ügyfelük az Instagramra kitesz egy-két fotót és ennek következményeként elkerül egy pert. Sokáig valószínűleg Kylie Jenner sem gondolta volna, hogy ilyen egyezséget ír majd alá.

Kylie Jenner, forrás: Pinterest

Az ominózus per indításának kilátásba helyezéséről és okairól már beszámoltunk korábban, és az is borítékolható volt, hogy a felek peren kívül fognak megegyezni a szerzői jogi jogvitában, de én - bevallom őszintén - legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy az egyezségi megállapodás egyik kiemelkedő része az lesz, hogy Kylie Jenner megoszt Instagramján képeket, amin feltünteti a sminkmester Vlada Haggerty nevét is. 

Fontos kiemelni azt is, hogy a jogászoknak elég volt csak annyi, hogy Vlada Haggerty és a mögötte álló ügyvéd(ek) a kereset indítását helyezték csupán kilátásba, és már ennek okán is sikerült megállapodni. Szerzői jogi szempontból sajnos a közösségi média térnyerésének köszönhetően egyre több és több olyan üggyel találkozhatunk, amik úgynevezett Dávid vs. Góliát perek, hiszen az egyik oldalon egy kis brand, vagy akár egyetlen személy, a másik oldalon pedig gigabrand áll. Például a Zara-t is többen támadják azért, mert nem széleskörben ismert művészek munkáit használják fel jogtalanul, de a Louis Vuitton is az úgynevezett kivéreztetés taktikáját próbálja meg érvényesíteni a védjegyparódia-ügyben. Ennek oka pedig abban keresendő, hogy a nagyobb cégeknek a likvid pénzeszköze is több, amiket saját márkájuk védelmében előszeretettel fordítanak a jogviták számukra sikeres befejezésére. Louis Vuitton egyébként a védjegyparódia-ügyben már többször fellebbezett is, és nagyon nem akar belenyugodni abba, hogy létezik a humor is a világon.

És hogy vajon miért is jó az, hogy Kylie posztolja Vlada Haggerty munkáit? Szerintünk a 84 millió követő pontosan elegendő válasz kell, hogy legyen... 

Folytatása következik! Addig is, kövessétek a @divatjog blogot Instagramon! 

Follow our blog with Bloglovin

Donald Trump, az USA 45. elnöke 2015-ben még a Make America Great Again ("Tegyük naggyá ismét Amerikát", MAGA) baseball sapkájában kampányolt az elnöki posztért
Fotó: afr.com

Donald J. Trump az USA eddigi leggazdagabb elnöke kisebb jogi akadályba ütközhet, már ami a 2020-ban elstartoló elnöki székért folyó kampányt illeti. Történt ugyanis, hogy a nagyszerű, Make America Great Again (MAGA) szlogen mintegy folytatásaként POTUS (President of the United States, az Egyesült Államok Elnöke) kiötlötte a Keep America Great (Őrizzük meg Amerika nagyságát) jelmondatot, ám az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatalának nyilvántartásában már szerepel egy Keep America Great szóvédjegy, ami megakadályozhatja Trump védjegybejelentését, amit egyébként január 18-án adott a Washington D.C. lakcímmel bíró Andreas Mueller magánszemély (aki egyes források szerint a kaliforniai demokrata politikus, Jerry Brown csapatát erősíti). 

A nyilvántartásban már szereplő védjegy lajstromozásra irányuló kérelmet még tavaly július elején adta be, méghozzá a pólókat, csőtopokat, kalapok és napszemüvegeket tartalmazó osztályok tekintetében. Ez azért fontos, mert akár még engedélyezheti is a USPTO Trump jogászainak kérelmét, ha a két védjegy leírása teljesen másra vonatkozik. Esetünkben viszont némi átfedés az osztályok között van: a Trump-féle védjegy kérvények is "indultak" azokban az áruosztályokban, amikben Andreas Mueller is védeni kívánja védjegyét. 

Az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatalának oldaláról letöltött Keep America Great! védjegy rajza
forrás: uspto.gov

Trump védjegyéről egyébként tudni lehet, hogy a 2017. január 18-án beadott, Keep America Great védjegy lajstromozási kérelmét a Hivatal befogadta, ugyanis a minimum kritériumoknak megfelelt. A felkiáltójellel ellátott szlogentársat ugyanezen a napon nyújtották be a USPTO-hoz és ez a kérelem is befogadásra került. A honlap szerint innentől kezdve nagyjából 3 hónap alatt kerül kiszignálásra egy vizsgálóhoz az ügy, aki a jelenleg hatályos jogszabályok alapján eldönti, hogy valóban alkalmas lehet-e a kérelem a lajstromozásra. A vizsgálónak ilyenkor rendkívül nehéz feladata van, gyakorlatilag az egész nyilvántartást és adatbázist át kell vizsgálnia, valamint arra is ügyelnie kell, hogy a lajstromozásra irányuló kérelem minden tekintetben megfeleljen az amerikai védjegytörvénynek (Lanham Act). 

Forrás: independent.co.uk

A júliusban beadott, Keep America Great védjegyoltalom kérelemre viszont január 2-án kiadott a Hivatal vizsgálója egy felhívást, miszerint a kérelmezőnek, Andreas Muellernek pontosítania kell kérelmet több ponton is, ami azért fontos, mert a USPTO a kérelmező válasza nélkül el is utasíthatja a kérelmet, és ebben az esetben Trump fellélegezhet, legalábbis abban a tekintetben, hogy több esélye lesz a védjegyének lajstromozására. 

A First Lady viszont örülhet, ugyanis csak sikerült találnia tervezőt (nevezetesen Hervé Pierre-t), akivel egyébként egy gyönyörű ruhát terveztek a Beiktatási Ünnepségre, de a tervezők lázadásának még egyáltalán nincs vége. Legutóbb a már rendezőként is tevékenykedő Tom Ford jelentette ki, hogy nem hajlandó az USA Első Asszonyát öltöztetni, mire Donald Trump, az eddigiekhez hasonlóan rendkívül elegánsan reagálta azt, hogy Melania Trump nem is szereti a divattervező kreációit.  A nyilatkozatok sorában ismét Tom Ford következett, aki kijelentette, hogy azért gondolta, hogy ruhái nem valók MT-nak, mert az elnöki párnak átlag Amerikát kell képviselnie és ennek abszolválásához az ő költeményei túl drágák. 

Mindenesetre itt egy kis betekintő Melania Trump, mint First Lady első outfitjeibe, de nem hagyhatjuk ki Ivanka Trump meseszép ruháit, majd pedig Tom Ford legújabb kollekciójából szemezgettünk egy kicsit. 

Follow our blog with Bloglovin